Kérlek szépen szánj meg a szívem tépked az ínyem érc Én megrögzött énem mindig méregről énekel Csak akkor kelts fel édes ha minden mézlett vagy minden tej Hála a hallhatatlannak még mindig minden jó Nem maradt hát hátra más csak örökkévaló Lakj a pillanatba a múló percek éveit Hallgasd lélegezd be a hulló szirmok érveit Lélegezz bátran mélyet sok millió atomot Szívet dobogtató mikró univerzumot
Tudatom az összes sejtemmel
Tudatára ébredtem
Hogy tudatukat egyesítve
teremtettek engem meg
Kinek jó a rossz érzés?
S ha senkinek miért teremtjük őket?
Félreértés?
Akkor hagyjuk már abba!
Jó!
Jé, itt a Paradicsom,,,
számtájmz
szemtelen
humor error van
kereteiden felül
lemerülni egyedül
kiterített tereidbe
elvegyülni mindegyikbe
csillogó kis villanás
Ez az élet semmi más