Nem tévedés

Nézd a képen álom lép épp elő
Benne minden érzésem előkelő
Őserdők mélyén fellelhető
Elfelejtett tettem vettem elő

Nem tévedés
Ez a létezés

Ide-oda ugró pillanat hangulat
Elaltat lágyan
Pillanat alatt kipattant történelmek
Hopp én is itt élek

Nem tévedés
Ez a létezés

Kinyitom a szemem és látom amit látok
Láthatatlan lápok
Félreérthetetlenül benn megrezdül
Az ülők szívében egy űr

Nem tévedés
Ez a létezés

Mint a tenyerét mindenki ismeri a Naprendszert
A galaktikát és az Univerzumot
Nem tévedés
Ez a létezés

Pocsolyákban fürdő őszülő önkívület
Kitavaszodik, ha vége a télnek
Nem rejtem az elrejthetetlent tényleg
Végig itt volt és lesz is - Nézd meg

2006

Lép a bogár

Lép a bogár, mozdul a Föld
Tágul a tüdő, újra tölt
Futnak a  támfák, fordul a táj
Távol az idő, messzire jár

Avar alatt hangya halad,
Ahogy a szavak, arra szalad,
Fűszál szökken szárba, tárul,
Mit gondol a nagyvilágról?

Erre arra szoló

Erre araszoló
Arról panaszoló
Mindig horizontba ér

Mint a karatomat
Minden haragomat
Ébrenbe teszi elém

Csak az legyőzhető
Aki versenyező
VersenyeztetŐ

Élénk vérkép nélkül
Sérült énkép végül
Végképp térkép nélkül
él

2002-01-23

Ekkor még nem kristályosodott ki (...)

Ekkor még nem kristályosodott ki bennem a gondolat miszerint azonos vagyok az univerzummal, úgy vagyok része mint csepp a tengernek. Mint sejt a testnek. Megjelenés.

Horizontáruló

Alacsonyan táruló
Horizont áruló
Bon-bonokat falnak 
Egymásból kimarnak
Egy darabot és nézik
Hogy mégis csak vérzik
És sajnálják is belül
Aztán mégis csak felül
kerekedik ami mindig
Ha árnyékból indít
a fény
Annyira jó lenne nevetni a végén annyira jó lenne még, nézni ahogy jönnek ki a TV-ből a könnyek, és felfelé fordul a rét.

1999