Tükörtérben szemből táncol
Hamut szór és az árnyékán szól
Úgy van a Naptól a Föld ahogy akkor
Három ember a fénynek a másik
Oldalán-áll, dekkel játszik
Nézik a végét hogy hátrébbről mi jön még
Egyik álom kibújik a zsákból
Önmagától Önmagából
Önmagától Önmagából
Csinál Valóságot
Csinál Valós ágat
Önmagától Önmagából
Tróger történetek, hol huligánkodtál Vereckei hágón járó égi tünemény tetterős távollátó felvillanyozódtál penetráns karcos partod sziklás fövenyén valamikor Sátor fáddal szálló igékre érkeztél Táruló tájon járó égi tünemény Magadban parttalan Vidékét a Jónak, Magába látó Minden szeme lássa Szép valamiKépp
Nézd a képen álom lép épp elő Benne minden érzésem előkelő Őserdők mélyén fellelhető Elfelejtett tettem vettem elő Nem tévedés Ez a létezés Ide-oda ugró pillanat hangulat Elaltat lágyan Pillanat alatt kipattant történelmek Hopp én is itt élek Nem tévedés Ez a létezés Kinyitom a szemem és látom amit látok Láthatatlan lápok Félreérthetetlenül benn megrezdül Az ülők szívében egy űr Nem tévedés Ez a létezés Mint a tenyerét mindenki ismeri a Naprendszert A galaktikát és az Univerzumot Nem tévedés Ez a létezés Pocsolyákban fürdő őszülő önkívület Kitavaszodik, ha vége a télnek Nem rejtem az elrejthetetlent tényleg Végig itt volt és lesz is - Nézd meg
Kinevet a véletlen
Értetlen nem véltél
Pedig minden végtelen
egyre megy a végén.
Itt éltél, véltél,
Féltél te hitetlen tróger
Mint menekülő vadak kint a vonatokat
Figyelted az aktuális adatokat
De a felemelő erő ha velődbe tört
Tereken keltél át a tenyereden kerekerdő nőtt
A növényekkel keringőt és boszanovát Jártál
az Óperecián az Üveghegyeken át
Ez a történet régen kész
és minden részegész
Ez egészet álmodja
Ebbe az A moll-ba
Dereng még a reggeli ige
Irgalmatlan úti hadzsime
A reggelim ki hozza, Kobold vagy Dzsin-e
A napom azon múlik, melyik ér ide