Aminó Kaminó

*

Lehetetlen nem leírni

lehetetlen nem leírni
olyan jó lett mostan itt ni
jó hogy épp a nap is kisüt
megvilágít bent mindenütt
        

Éjjeli hazaút

Az éjen átsuhanni
míg bent is megannyi
átfutó képzelet
teker az Én felett
        

Végre vagy

Tavasz jön az ablakom előtt
És a szívembe megy a tél
Rügyek robbannak ki kívül
De belül csak hull a levél
Tehetetlen tettek temetnek
a titán füttye a Szél

Halottak a hajnali lámpák
Halottak az utcák
Halott az a zebra
Amin most futsz át

Megőrülnék most is
De nem lehet még most sem
Ugyanolyan jó lesz
Amennyire most nem
végre vagy

Egy barokk barakkban a madarammal laktam

Egy barokk barakkban a madarammal laktam
Na azt ma magam maradtam 
Mert madaram, nyargaló agaramra raktam