Maharadzsa

Mi van ha a maharadzsa ébred mély réteket ér tekintete tényleg
Mi van ha a maharadzsa álma nem ér véget és senki se látja
Körülbelül van-e benne Minden de Mi van hogyha semmi nincsen
Mi van ha ezek itt csak fordrok és a maharadzsa is sodrott

Mindenhol maharadzsa
csapj bele itt van a mancsa
van neki fincsi narancsa
Minden tétele halandzsa

lovagol a báró nyáron futtat és ugrat az árkon
megnézi este a filmet mondja utána, hogy ízlett
szél szava szól bele nézd mán mi van itt ízleld némán
de szépen széthasítja a szelet ez a sóhajok hídja

emelem a kalapom kérem
jöttem láttam nem értem
minek kellett énnekem élnem
és mér kell hogy megértsem?

Mi van ha a maharadzsa ébred
mély réteket ér tekintete tényleg
Mi van ha a maharadzsa álma
nem ér véget és senki se látja

Honolulu lakosaként mondom
én nem értem rontom bontom
Mi történik ezen a fronton
és azt se hogy én ezt mér mondom

Pikoló

Na itt van ez a pikoló
Picit habos, aranyos

Fényelgő ősember evő előny
Lehúzódik a redőny
De szép ez a felhő
Előre evő megemészthető
Megehetetlen

Töhötöm meghúzta a farkát a tehéneknek
Jaj, az éneknek
lett a rosszabb sorsa tőle
Előre elő

Szóval add vissza haver a pikolómat
Azt mondta egy olyan szózat
Ami a múltban fogant
Aztán pedig egy fogat
Ki kellett tőle húzni
De mégis a nyúzni-
Való anyuzni
Lelkületű egyén
Még mindig merész, szel
Még, szép, szép lesz az apukám
Szóval vedd csak el szépen jó lesz az
Ha még most nem, majd holnap

Add vissza haver a pikolómat
Mert az egy olyan furcsa dolog
Add vissza haver a
Add vissza haver a pikolómat
Add vissza haver a pikolómat
Add vissza haver a pikolómat

Na jó tudod mit azt mondom, hogy
Vidd csak el haver a pikolómat
Vidd csak el haver a pikolómat
Vidd csak el haver a pikolómat

Van a máról egy marhajó képem

van a máról egy marhajó képem
éppen itt van ha van kedved épp
annyi jó van a halihóban
kívül belül most ki-be lép (vagy. nézz benne szét)
        

Kóborolgatok

kóborolgatok, a pergőtűz
szúrós szárnya 
a hónom vágja
Várj meg ember 
Él a tenger

koboldoklakta erdőtűz
lángja ágról ágra űz
Hirtelen itt a változás
megmelengető álmodás

Leple rettentve lebben fel 
hulló hámja 
már nem vágja
az őrt ő mégis	
vissza várja

koboldoklakta erdőtűz
lángja ágról ágra űz
Hirtelen itt a változás
megmelengető álmodás
        

Kereteiden felül

kereteiden felül
lemerülni egyedül
kiterített tereidbe
elvegyülni mindegyikbe

csillogó kis villanás
Ez az élet semmi más