Mogyorókat ropogtatva

mogyorókat ropogtatva
topogok itt a sakkba
Kinn hideg van benn zene szól
Forró tea, Azta!!!
        

Lép a bogár

Lép a bogár, mozdul a Föld
Tágul a tüdő, újra tölt
Futnak a  támfák, fordul a táj
Távol az idő, messzire jár

Avar alatt hangya halad,
Ahogy a szavak, arra szalad,
Fűszál szökken szárba, tárul,
Mit gondol a nagyvilágról?
        

Éliás Tóbiás

Erő lenyelő részvétel
Észmegállító vész
Be nem jelentett vérvétel
Eszméletlen eszmény

Eleve velejét érintő 
Csillagközi csók
Csorbítatlanul benn lapul
Hálójában a pók

   Féktelen utakat járó
   Végtelenből hazataláló
   Szavakat mondó
   Oltalomontó

Éliás Tóbiás miért nem jöttetek le a térre
Pünkösdöt pörköltem az edénybe ebédre

Tudatom az összes sejtemmel

Tudatom az összes sejtemmel
Tudatára ébredtem
Hogy tudatukat egyesítve 
teremtettek engem meg
        

Kérlek szépen szánj meg a szívem tépked az ínyem érc

Én megrögzött énem mindig méregről énekel
Csak akkor kelts fel édes ha minden mézlett vagy minden tej
Hála a hallhatatlannak még mindig  minden jó
Nem maradt hát hátra más csak örökkévaló

Lakj a pillanatba a múló percek éveit
Hallgasd lélegezd be a hulló szirmok érveit
Lélegezz bátran mélyet sok millió atomot
Szívet dobogtató mikró univerzumot