Kibe mire munkál a vélt értés Hova zuhog kifele a felsajgó Tükör üzenete lett a benntartó Kikeletet zár ki az Énféltés Hova tovább lovagol az orroló szó Menetel a vetekedő érv képzés Szerveket szaggat a Szélvész és Fogakat csikorgat a forgolódó
3 tál makaróni
ezzel takarózni
Kussolva csak enni
Nem mondom nem semmi
A táguló világegyetemet alakító
Életbe szerelmes lelkületünk mögött
Összesúgnak a tücskök
És a szívünk kottájából játszanak
Harmatot sírunk a fűszálak fonákjaira
És a szépségtől széthasad a hajnal
Olajban sütjük a sorsunkat
És fel felszisszenünk ha oda pörkölődik egy egy darabja
Mert Tisztán, Szűzként akarjuk felajánlani romolhatatlan kedvesünknek
De csurom sár a lábunk
És felfröcsköl a fehér ingünkre is ha álmokfutunk
Nyugodtan kell mennünk hát
Derült tekintettel simogatva a tájat
Szellem a világ?
S ez míly szellemes
se anyag se kellemes
dunyha alá nyújtózás
mind csak a lét mivel bevont az év milliárdnyi gondolat
Az álomtól az ébredig
Nincs idő de eltelik
Figyelj semmi, kihúzom magam
Aki bújt, aki nem, mindenki van