Ülök a csészén

Ülök a WC-n
Nézem az Ajtót
Pislogok párat
De csak szépen lassan
Úgy hogy a sötét és a világos
Úgy váltsa egymást
Meg mint a Világot
A nappal meg éjjel
i lepkékben élő
Örökké ébren
Lévő fénylő

Jó ez a mámor
Arcom a csempén
Kívülről páran
Meg mondják hogy :Menjél

Rendben jól van most már
Kimegyek menjél
Engem úgyis várnak
Jobb helyek ennél
        

Ekkor még nem kristályosodott ki (...)

Ekkor még nem kristályosodott ki bennem a gondolat miszerint azonos vagyok az univerzummal, úgy vagyok része mint csepp a tengernek. Mint sejt a testnek. Megjelenés.

Egyedüli szikés talaj

Egyedül iszik és talajon fekvő
Rendőrrel összekeverhet ő
Kártyát és Mátkát
MegVárta a Várvavárt

Aztán egy hegy oldalán fel kell
Kelnie a napnak reggelt
Hozó oltalmazó oltárán
Várta meg a várvavárt
        

Az álomtól az ébredig

Az álomtól az ébredig
Nincs idő de eltelik
Figyelj semmi, kihúzom magam
Aki bújt, aki nem, mindenki van
        

Veleveteked

Vele vetekedő 
Erő
Vele veteKedve
Megnő

Vele vetekedő
Erő
Vele vetekedve
Erősödik éppen te meg kirakod a képen a love me tendert

Mer a másik ásítása éppen úgy a vermet ássa maga
Alá

Nem történik semmi
Éppen csak ennyi

Nem szállnak helikopterek      Nem jönnek repülőgépek
Nem történnek nagy csodák      Nem robbantanak iskolát