Tettekkel telít az ősz Örülök ha nekem dőlsz Megolvadt csokiból építek Homok várat Mielőtt megölsz Hódoló hontalan Ra hangol a hangulat Ez most egy dráma A vége lesz Drága Te vagy csakisTenmagad Olvadék zabáló Kisiparos Álmokat kapáló Takaros Eresz alatt ázót Fújja a szél Fogom a kezed Eresszél
Minden ajtó régen zárva
De árva te a kulcslyukon jársz
Lehetetlen tetted drága
Inflálódik hogyha még vársz
Csatold le a karórádat
A világ csak egy pillanat
Felülünk a felületére
És addig megyünk míg Szabad
A fűszálak csak egyszer nőnek
És akkor is hirtelen
Kedvedet a most festi
De ércek nőnek a szíveden
És aztán a másiktól Felébredt a másikból Mindenféle boszorkányról szolt És aztán meg minden szép Lesz mondta a mindenség Kicsit hátra nézett aztán újból Érezte az illatát Mindenféle csillagát Amit eddig oda összezsúfolt És aztán meg molylepkék Megkérdezték miért tették Ezt a dolgot hogy annyira Szép Minden amikor Fény
Lénye lényegét égetően kereste
de meg is égette magát ott hol megleste
Lénye lényegét égetően kereste
de meg is égette magát ott hol megleste
Mint a hagyma héja a héjat takarja
héja héja héja a héjon a héj
Mint a hagyma héja a héjnak a héja
héja héja héja a héjnak a héj
Esze ezen egyet se nem keseregne
Szerelembe keverve Kedve ha lenne
Esze ezen egyet se nem keseregne
Szerelembe keverve Kedve ha lenne
Leheveredne vele helybe e percbe
E percbe helybe leheveredne vele
Szíve szeme szaporán sej megeredne
Szíve szeme szaporán sej megered
Nem bánom ha száz színes álom
Oszlik szét a Minden helyén
Nem bánom halálom ha látom
Ha itt és most ölelhetlek én
Furcsa formák kívül fenn
Ismerősnek tűnnek benn
Kicsit furcsa milyen Nagy
Ablakon át miket hagy
És a fény
Átfordul
A belsőtér
Kitárúl