Ekkor még nem kristályosodott ki (...)

Ekkor még nem kristályosodott ki bennem a gondolat miszerint azonos vagyok az univerzummal, úgy vagyok része mint csepp a tengernek. Mint sejt a testnek. Megjelenés.

Őstenger

Körbebekanyarodó komisz formák
Között felhőkbeburkolt ég-
Ő isTenGerdülő hullámai
Örök őrként oszlanak szét
        

Azt írták a neten (...)

Azt írták a neten, hogy megin bizonyították létezik távolba hatás és az információ végtelen sebességgel, vagyis azonnal képes egyik helyről a másikra teremni. Puszta egyensúly megmaradásról van szó. Mint mikor előre haladunk a csónakban, s a csónak alattunk hátra eközben. Ez is a Világ zárt és egységes voltát bizonyítja.

Villamoson

Villamoson mosoly oson
Moszkva felé a 6-oson
Úgy érzem valami lesz
Egyre erősödik a Nesz

Nézem hogy hámozod a Salátát
Bele a tálba ahol a cseppek haláltánc
-Ot járnak igazából hasonlót
Ezzel az érzéssel meg nagyon Jót.
Mer akinek kedve lesz a Mindenség
Abban lesz csak igazán az Istenszép
De a szóban forgó forradalom fakírként
Fekszik a Történet rengeteg gyarló tüskéjén.

Keringőzünk megin

Keringőzünk megint
Táncolunk a Nappal
Egy furcsa kis virággal
És egy furcsa hangulattal

ami

Ismerős már régről
Régi fényképről
Amin rajta vagyok én is
A virág és a kép is 
rajta van

Furcsa ez az ünnep
Olyan mint a sírÁsÁs
ó lennék bármi
Csak ne kéne itt állni
Ezt a furcsát várni
A honod alatt szálni 
el

Kicsit vérzek az ingem furcsán tiszta vér lett
Sorban állunk mint a katonák
Megöljük egymást 
Hulláink halmokba fekszenek
Soha nem öregszenek
meg