Az álomtól az ébredig
Az álomtól az ébredig
Nincs idő de eltelik
Figyelj semmi, kihúzom magam
Aki bújt, aki nem, mindenki van
Az álomtól az ébredig
Nincs idő de eltelik
Figyelj semmi, kihúzom magam
Aki bújt, aki nem, mindenki van
Dereng még a reggeli ige
Irgalmatlan úti hadzsime
A reggelim ki hozza, Kobold vagy Dzsin-e
A napom azon múlik, melyik ér ide
Andalog a gondola mába szeme mered maga elé arra gondol jó ez a máma s lába otthonába tér Ó folyók torkolló tengerbe mint halak fodrozza sodrom mint felhők (teli)hold alatt Partomon a mában megállok hullám hál lábamnál homoknyomom egy tengeri árok tekintete arra jár
Fényes édes hangulatok
Tiszta renden termők
Gyökértelen téttelenek
Felélik a pempőt
De a szárnyak újranőnek
Kicsi kvantum napjaim
Rajtatok a világszemem
Mendegél a mandarin
Száraz medrek messze érnek
Tudattalan partjaim
Eső esik lélek éled
Napfény nyargal habjain
A táguló világegyetemet alakító
Életbe szerelmes lelkületünk mögött
Összesúgnak a tücskök
És a szívünk kottájából játszanak
Harmatot sírunk a fűszálak fonákjaira
És a szépségtől széthasad a hajnal
Olajban sütjük a sorsunkat
És fel felszisszenünk ha oda pörkölődik egy egy darabja
Mert Tisztán, Szűzként akarjuk felajánlani romolhatatlan kedvesünknek
De csurom sár a lábunk
És felfröcsköl a fehér ingünkre is ha álmokfutunk
Nyugodtan kell mennünk hát
Derült tekintettel simogatva a tájat