Furcsa formák kívül fenn
Ismerősnek tűnnek benn
Kicsit furcsa milyen Nagy
Ablakon át miket hagy

És a fény
Átfordul
A belsőtér
Kitárúl
        

Ez a Robinson Crusoe
Lehet hogy túlzó
De az unszolva múló
időt felülmúló

Tervei tetszenek
a célhoz mi, út vezet
a lényeges az lehet
Mert a menés az élvezet

Mind azt mondja itt
aki megérkezett
        

Az éjen átsuhanni
míg bent is megannyi
átfutó képzelet
teker az Én felett
        

Jó kérdés? Ha választhatnám a tökéletes tudást, a rejtély nélküliséget, ha valóban egybe látnám a Világot, s azt

Ma van a szülinapom
és nagyon
érzem hogy hagyom
érezni

milyen szépnek tűnnek nyugodt egyhangú napjaim
Micsoda kincs ez az emlék
emléktáblával tüntetnek a mába

jó szándékból jó szándékosan megbántani sszórakázás miatt
        

Lépked épp a rév felé
Bele ér a fénybe és a Szél
Felszólal szüntelen
Persze végtelen a béke benn
Csak a város álma átitat
Tava tért terít elém utat
Még égig ér a régi én
Feléled újra bent a szél