Szellem a világ?

Szellem a világ?
S ez míly szellemes
se anyag se kellemes
dunyha alá nyújtózás

mind csak a lét mivel bevont az év milliárdnyi gondolat
        

Kicsit véres de nagyon szép

Kicsit véres de nagyon szép
Tavasz van rikít a rét
Antilop alá sző a pók
Legszelídebb is halotrop
Légzéssel éli életem
Nem kéne de engedem
Kicsit véres de nagyon szép
Tavasz tép rikít a rét

Rettenetes tettet tettem én
Leheletet ettem estebéd
ReOrganizálom életem
Jaj jaj jaj  szeretem

Ez egy kép ahol hollók mennek
Ez egy kép amin lombok lengnek
        

Hét kordonnal távolt tartott

Hét kordonnal távolt tartott
felelős miniszter megtisztel ha tvisztel
tehetős de nem nős, fejtörős meg erős
Konkáv kedvem kanyarulatánál
ámuló táruló tereket bámuló
álldogál várdogál idébb áll odébb áll

Foszlott rojtok rejtek rétjén
tetteket tervelő kerteket rendező
kedvet emelő felhő legelő 
Szélcsend élén élő élmény 
tengerén éldegél
        

Hunyózz, a házam

hunyózz, a házam
messze találtam 

fogózz bátran
ugorj utánam

Messze még a ház a Város 
Félfogamra lesz e Káros
TáltosSáros minden láb most
Távfutásra várományos

Ámulatba téli kedve
Tavaszi termő kertet vet be
Termő tavaszi kertje éled
Nézd az élet révbe réved

fogózz bátran
messze a házam

messze a házam
hunyózz bátran

Áldás hát a Házra, Mára
Fákra, Tájra, Ősapákra
A Jövőre, a Múlóra 
A Mólóra s a Hollókra

Él

A táguló világegyetemet alakító 
Életbe szerelmes lelkületünk mögött 
Összesúgnak a tücskök 
És a szívünk kottájából játszanak 
Harmatot sírunk a fűszálak fonákjaira 
És a szépségtől széthasad a hajnal 
Olajban sütjük a sorsunkat 
És fel felszisszenünk ha oda pörkölődik egy egy darabja 
Mert Tisztán, Szűzként akarjuk felajánlani romolhatatlan kedvesünknek 
De csurom sár a lábunk 
És felfröcsköl a fehér ingünkre is ha álmokfutunk 
Nyugodtan kell mennünk hát 
Derült tekintettel simogatva a tájat