Keringőzünk megint
Táncolunk a Nappal
Egy furcsa kis virággal
És egy furcsa hangulattal

ami

Ismerős már régről
Régi fényképről
Amin rajta vagyok én is
A virág és a kép is 
rajta van

Furcsa ez az ünnep
Olyan mint a sírÁsÁs
ó lennék bármi
Csak ne kéne itt állni
Ezt a furcsát várni
A honod alatt szálni 
el

Kicsit vérzek az ingem furcsán tiszta vér lett
Sorban állunk mint a katonák
Megöljük egymást 
Hulláink halmokba fekszenek
Soha nem öregszenek
meg
        

Az álomtól az ébredig
Nincs idő de eltelik
Figyelj semmi, kihúzom magam
Aki bújt, aki nem, mindenki van
        

Kóborol, torkoll - aminókaminó
Korokat horgol - amivé avató
Mire ösztönző - szeppenve szőröző
Örökzöld őrző - megrögzött kőröző

Korokat horgol - aminókaminó
Korokat horgol - ó mivé avató

Morajló mojrák fonják át formáját
Olümpösz ormát boszorkánykonyháját
Ki-be-látsz végre, valld be hogy jóleső
érzés e szélben eleredő eső

- Állat téged belül egy állat -
        

Egyben
		Érzem, hallom, szaglom és látom
		Úgy élek benne mint bennem az álom

A lét a nem lét 
A jó és a rossz 
A test a lélek 
Amitől kérek 
Álmodom 
Hogy mégse élek 
Amire vágyom
Az másnak a végzet

Emberek arcok
Lények és képek
Ez az emberi tudat és a 
Kényszerképzet
Ez egy állat
Ez egy ember
Ez egy növény de
Egyek egyben
        

Hupsz de reggel
Víz a szembe
Kóma fejjel
Jut eszembe
Nehéz tervek
ólmos orma
benn legelnek
könnyű lomha
Hahotázó
Tegnap képek
Jujj de furcsa
Hogy még élek