Tróger történetek,
hol huligánkodtál
Vereckei hágón járó
égi tünemény
 
tetterős távollátó
felvillanyozódtál
penetráns karcos partod 
sziklás fövenyén
  valamikor
 
Sátor fáddal szálló
igékre érkeztél
Táruló tájon járó
égi tünemény
 
Magadban parttalan
Vidékét a Jónak,
Magába látó Minden
szeme lássa  Szép
  valamiKépp

Hó hull fenn meg hollók húznak
Azt mondta valaki edd meg a fényt
Végre érzelem zendül bennem
Ebben csendben heveredek én
 
Szép fűz szél fúj Lombok lengenek
Harmatos hajnalok élénÉl
Fel-felhasadozik belső birodalom
Habzó partjai szép élmény

Autók mennek
  a másik szélén
Valaki alszik benn
  talán én

Lassan elfordul
  a búzamező hátul
Ahogy nézem,
  valaki kirándul

Aztán visszafordul,
  tolni kell balra
inkább jobbra néz és
  ugyanaz a karja

A besütő fény,
  a verőfény
Ami bentről van már
  nem kívül

    és a végén
    egy másik rétről jövök
    ég-vendégnek, Zeusz

Egy másik álom, látom
  újra a bátyám
Lesz a másik oldalon
  nekem vállfám
Szép kis látvány, így is
  látom látom
Te leszel a
  legjobb barátom

    Nézd milyen szép vagy,
    látom látom
    Te pediglen
    alabástrom

(Minden álmom régi emlék,
 a végtelenben azt hiszik....)

Pattot kapsz de azt hiszem
utána már másmilyen
érzések a kép elé
jönnének és épp ezért
Inkább bogyó, hadd maradjon
lent a mélyben, úgy bizony
A villannyal hátul mákos
félig nyitott ablakon
Fény - Fény - Fény - Fény - Fény 

Pattoghatsz de azt hiszem
utána már másmilyen
érzések a kép elé
jönnének és épp ezért
Inkább na jó hadd maradjon
lent a mélyben úgy bizony
Inkább hátul hátul máshol
félig nyitott ablakon
Fény - Fény - Fény - Fény - Fény