Most induló madárrajjal Hallom odaért Amíg maradsz, maradnak Te mondod meg miért Ahol a hajók kikötnek Ahol jó a jó Örülnek a megjöttek meg a Télapó Piros ruhában vízen jártok Lobognak a szélben a télikabátok Lobogó Nyárban a kismamákon partedlin a forró lábnyom Magadban állsz a folyónál
Háttérben a híres Ádámot és Istent ábrázoló kép (amint a mutató ujjukat összeérintik)
A kép előtt rózsaszín dresszben elpiruettező molett balerinák
Hangos techno zene
Mind ezek előtt két ember áll egymással szembe meztelenül
Ember1: Te vagy a szerelmem.
Ember2: Nekem nem.
Ember1: Hogy lehetsz ilyen szívtelen bunkó, csalódtam benned, szemét szarházi rohadj meg, undorodom tőled, te utolsó ganéj, gyűlöllek.
Vége
Eltévedt térképén
Felsértett énképén
Szikrázó élmények
Megrázó végképek
Nem ebben nem lehet nem ennem
A VÁROS
Kivált attól
Rettentő láprétek
Mindenen túl átértek
Szél fújta fűszálak
Képesség végvárak
Pontok közt felsejlő
Ördöngős őserdő
Lépked épp a rév felé
Bele ér a fénybe és a Szél
Felszólal szüntelen
Persze végtelen a béke benn
Csak a város álma átitat
Tava tért terít elém utat
Még égig ér a régi én
Feléled újra bent a szél
Foszlott téren vérre száll Oszlott szépen tért kaszál Konvoly mélyben mellre szív fel fel fel fel erre hív Az űrbe keringve űrhajót kell készíteni hullajó kompakt kerítés elmezaj Mit kell tenni ha nincsen baj? Létet tesz föl az Életért E tétet tette, és nem ér kultúr-körben körbeér kultúr-körben körbeér Skizó a szkepszis a krízisen Meg nem mondom miért hiszem Vett vételeim mind viszem Osztott nézeteid elhiszem!