Ez az Ősz

Ez az ősz szép
lehellete belefér.
Szele új kor
kezdeténÉl

a lehulló
levelei erein
lüktető tél
új színt int.

Ez az ősz még
velejéig beleér

Mint még rég
avar alól valahol

kék lég rét
keretei peremén

élmény ég
ahova odahajol
        

Végre vagy

Tavasz jön az ablakom előtt
És a szívembe megy a tél
Rügyek robbannak ki kívül
De belül csak hull a levél
Tehetetlen tettek temetnek
a titán füttye a Szél

Halottak a hajnali lámpák
Halottak az utcák
Halott az a zebra
Amin most futsz át

Megőrülnék most is
De nem lehet még most sem
Ugyanolyan jó lesz
Amennyire most nem
végre vagy

Kérlek szépen szánj meg a szívem tépked az ínyem érc

Én megrögzött énem mindig méregről énekel
Csak akkor kelts fel édes ha minden mézlett vagy minden tej
Hála a hallhatatlannak még mindig  minden jó
Nem maradt hát hátra más csak örökkévaló

Lakj a pillanatba a múló percek éveit
Hallgasd lélegezd be a hulló szirmok érveit
Lélegezz bátran mélyet sok millió atomot
Szívet dobogtató mikró univerzumot
        

Asztalirím

Asztalra a rímet
a csizmát, meg az inget.
Ne vegye magára
kinek nem sajátja

Magánya talánya
így ityeg, habár ma
ízlett pont sok szép szín
S ez lett az asztalra ma épp Rím
        

Kineveta végtelen

Kinevet a véletlen
Értetlen nem véltél
Pedig minden végtelen
egyre megy a végén.

Itt éltél, véltél,
Féltél te hitetlen tróger
Mint menekülő vadak kint a vonatokat
Figyelted az aktuális adatokat

De a felemelő erő ha velődbe tört
Tereken keltél át a tenyereden kerekerdő nőtt
A növényekkel keringőt és boszanovát Jártál
az Óperecián az Üveghegyeken át

Ez a történet régen kész
és minden részegész
Ez egészet álmodja
Ebbe az A moll-ba