Le a lóról orroló

Le a lóról orroló
Fel a fejjel orrlógató
Teli tálak várva várnak
Ami zárva kibontható

Ha az ordas láprét rettent
Tettelenbe riadó
Lassan fordulj árnynak háttal
És ott fogad majd a virradó
 
Vele kerekerdőben örvend
Körbeülik őt ott a rettentők
Szikra ha villan pillanat illan
így kezdődött el az egy kettő

Fűszál hajlik szép Fűz Szél fúj
Anakonda kommandó
Kart kar öltve Ember öltők
Fel felhörögik a mondandót
        

Wir werden sterben

Meghalunk

A lányok sírnak és reggel lesz
A fecskék is szállnak és ősz
Visszajönnek és tavasz
Fordul a föld és meghalunk
Születünk aztán meghalunk
Lesz néhány szülinapunk aztán meghalunk
Fordul a föld és meghalunk
A néni boltba megy de mi meghalunk
Akkor majd születnek de mi meghalunk
A markoló ás és mi meghalunk
A Csöpi kenyeret ken és mi meghalunk
Az iskolában oktatnak és mi meghalunk
Jani jön és mi meghalunk, meghalunk
Most kurva jó de  meghalunk
A Berci most kever de meghal -unk
Hallom, hogy majd meghalunk
Átmentünk a folyón de meghalunk
Most kurva jó de meghalunk
Jön a nyár és mi meghalunk

Idenézek aztán meghalok
Nyalom a fagylaltot és meghalok
Nézem az arcom és meghalok
Megfagyok télen és meghalok
Elüt az autó és meghalok
Meghalok, meghalunk
Most élünk aztán meghalunk
Meghalunk, meghalunk
Meghalunk, meghalunk
Meghalunk, meghalunk

Élünk és hát aztán meghalunk
A lányok sírnak és reggel lesz
A varjak esznek és meghalunk
Madarak szállnak és meghalunk
Leesik az eső és meghalunk

Wir werden sterben

Harsona szőlő szemek közt

Harsona szőlő szemek közt
nyílik ki a szemem ma reggel
Ízes kis színek
izléses csínyek amit az agyam termel
        

Andalog a gondola mába

Andalog a gondola mába
szeme mered maga elé
arra gondol jó ez a máma
s lába otthonába tér

 Ó folyók torkolló
 tengerbe mint halak
 fodrozza sodrom
 mint felhők (teli)hold alatt

Partomon a mában megállok
hullám hál lábamnál
homoknyomom egy tengeri árok
tekintete arra jár

Éjjeli hazaút

Az éjen átsuhanni
míg bent is megannyi
átfutó képzelet
teker az Én felett