A háttámlámnál kissé hátrébb
Dőlve nézem, hogy a látkép
Hogyan kúszik el a tájon
Mi történik a határon
Túlról jövő fénysugárral
Legöregebb ükapjával
Mitől szolnak lentről
háború
És aztán az élet szélén-
Él le lógó lábbal TV-n
Nézzük milyen szép lesz holnap
Felhők között miket forgat
A fejében az öreg minden
Szemlesütve fel-fel szisszen
mindjárt jön a télapó
mindjárt bújik Áron
mindjárt itt a tavasz
mindjárt megáll a világegyetem tágulásának a gyorsulása
mindjárt kiderül mi az a sötét anyag
mindjárt kiderül nem is tágul
mindjárt felkelek
mindjárt iszok egy Kv-t
de MOST
még egy picit nem csinálok semmit Itt
De a hősök nem halhatnak sosem
Meg és vesztesek sem lesznek hanem
Ugyanúgy élnek mint akik nem
Csak bennük más megy végbe ha lenn
Tről fel felé néznek
Kedves hangulatok mesélnek
el
Kebeledben pillanat, Szélrózsák nyílanak Szép szárnyán száz bogár Méz érzésért bejár Óriás pontokat Fürkész szemük kutat S mind újabb szinteken Mind újabb szín terem
Szerintem OK Él a fenomén Már az elején Vele mendegélt Tengeri tájon járó Lobogó lábú lény Álom báró váró Vonuló rajba ér Már az elején Benne mendegélt Benne mendegélt Minden ami élt Teremtőm tér elém Fergeteg reggelén Táruló tájon járók rettentő tengerén