Na itt van ez a pikoló
Picit habos, aranyos

Fényelgő ősember evő előny
Lehúzódik a redőny
De szép ez a felhő
Előre evő megemészthető
Megehetetlen

Töhötöm meghúzta a farkát a tehéneknek
Jaj, az éneknek
lett a rosszabb sorsa tőle
Előre elő

Szóval add vissza haver a pikolómat
Azt mondta egy olyan szózat
Ami a múltban fogant
Aztán pedig egy fogat
Ki kellett tőle húzni
De mégis a nyúzni-
Való anyuzni
Lelkületű egyén
Még mindig merész, szel
Még, szép, szép lesz az apukám
Szóval vedd csak el szépen jó lesz az
Ha még most nem, majd holnap

Add vissza haver a pikolómat
Mert az egy olyan furcsa dolog
Add vissza haver a
Add vissza haver a pikolómat
Add vissza haver a pikolómat
Add vissza haver a pikolómat

Na jó tudod mit azt mondom, hogy
Vidd csak el haver a pikolómat
Vidd csak el haver a pikolómat
Vidd csak el haver a pikolómat

Erő lenyelő részvétel
Észmegállító vész
Be nem jelentett vérvétel
Eszméletlen eszmény

Eleve velejét érintő 
Csillagközi csók
Csorbítatlanul benn lapul
Hálójában a pók

   Féktelen utakat járó
   Végtelenből hazataláló
   Szavakat mondó
   Oltalomontó

Éliás Tóbiás miért nem jöttetek le a térre
Pünkösdöt pörköltem az edénybe ebédre

Egy életem
   - végtelen réteken
Egy halálom
  - táncol az értelem
Én már egyi-
  - úttalan utakat
Ket se bánom
  - kutat

Felemelő
  - a szív meg csak hajtja
Leheveredő
  - hogy legyen már rajta
Sorakozó
  - ott ahol épp jó a...
Tolakodó
  - ott ahol épp jó a...

Most. Volt. Lesz. Pillanat!
Rossz. Jó. Van, hol elszalad