Lénye lényegét égetően kereste
de meg is égette magát ott hol megleste
Lénye lényegét égetően kereste
de meg is égette magát ott hol megleste
 
Mint a hagyma héja a héjat takarja
héja héja héja a héjon a héj
Mint a hagyma héja a héjnak a héja
héja héja héja a héjnak a héj
 
Esze ezen egyet se nem keseregne
Szerelembe keverve Kedve ha lenne
Esze ezen egyet se nem keseregne
Szerelembe keverve Kedve ha lenne
 
Leheveredne vele helybe e percbe
E percbe helybe leheveredne vele
Szíve szeme szaporán sej megeredne
Szíve szeme szaporán sej megered

Nem bánom ha száz színes álom
Oszlik szét a Minden helyén
Nem bánom halálom ha látom
Ha itt és most ölelhetlek én
        

Zuhanunk a létben
Furulyák-képpen
Suhan át rajtunk a téridő

Hallom a dallamot
s annyira meghatott, 
hogy Énnek hiszem hopp, 
de Én akkor ki vagyok?

Egy lefülelő fül
halandó hallgató
Hallhatatlan dallam hallató
        

Valakik a Part mellől
Nézik az Áramlót
Hátukat támasztják
S a lábukat mindenhol
Lökdösi a sodra
Mintha még mozgatná
Kitátott kék szája
Mintha még mondhatná:
Milyen szép a sodrás 
Gyönyörű Áramlás
        

Lacikonyhában a segéd lettem én
A legboldogabb ezen a földtekén
kipirulva mint a krumplik
a bőréből majd kiugrik

Hogy miért ily Szép és miért ily Jó?
Se ki se el nem mondható
De ősz van és hullnak a levelek
Telis-teli tele teveled