Nehogy elrontsa a pillanatot
*
*
Zuhanunk a létben
Furulyák-képpen
Suhan át rajtunk a téridő
Hallom a dallamot
s annyira meghatott,
hogy Énnek hiszem hopp,
de Én akkor ki vagyok?
Egy lefülelő fül
halandó hallgató
Hallhatatlan dallam hallató
Egy barokk barakkban a madarammal laktam
Na azt ma magam maradtam
Mert madaram, nyargaló agaramra raktam
Hallom hallhatatlan Hangod láthatatlan Fülekhez ér Évek vak vezére Illúziók hegyére Illanva tér Álmok változatlan Formái áldozatban Jönnek elő Néha este van És aztán reggel lesz Így megy ez Így megy ez
Íme itt a világ néhány millió évvel
A nagy bumm után, inkább szívvel mint ésszel
Lehet megfogni ezt a felfoghatatlant
Napfénnyel tölt fel minden sötét katlant
Kifelé nyílik ez a végtelen ég
Befelé rémlik ez az égtelen kék
Rettentő mélyen, rettentő közel
A világ a lábaid előtt hever
Belekeveredhetek ha kedvem van épp
Vonzhat a vonzó, vagy tetszhet a szép
Lehetek Postás, rendőr, vagy pék
Penetráns Péter, vagy mulandó és
Itt jön az érzés ami vérzést szül
Előle élő nem menekül
Kikerülhetetlen lépést lép
Válassz az élet vagy a lét