Tróger történetek

Tróger történetek,
hol huligánkodtál
Vereckei hágón járó
égi tünemény
 
tetterős távollátó
felvillanyozódtál
penetráns karcos partod 
sziklás fövenyén
  valamikor
 
Sátor fáddal szálló
igékre érkeztél
Táruló tájon járó
égi tünemény
 
Magadban parttalan
Vidékét a Jónak,
Magába látó Minden
szeme lássa  Szép
  valamiKépp

Szívembe szakad a végtelen

Szívembe szakad a végtelen
Képtelen réteken lépdel
Beleremeg a két kezem
Érvtelen réteget ér el

Benne torát ő üli élveteg
Rárakódnak ott emberi rétegek
Dobbantó bokák alól a kéreget
Fel-fellökődő köldöki lény-eget

Telítve zokog a gépezet
Száz szeme szemtelen széled
Őrült a sokk hova érkezett
Fékezett része révbe ébred

Eleve leverő erő ellövet
Kvantumokba hoz rengeteg szép követ
Vákuum övezte szőnyeg e kövezet
Cifra réteken keresztül nyújt kezet
        

Csuhaj

Elmúlik az idő ellenem
Lejjebb kerül a jellemem
Narancsot hoz odébbáll
Motívumokkal motivál
Elmúlik a világ ébresztő
Eltelt megin az esztendő
Narancsot hoz odébb áll
Kedves kedves mint a
Nyár

Ide oda mászó belekotorászó
Kibe lenne benne ha nem bennem
Aki meg már látja annak a kabátja
Gallérján csillan a könycseppem
        

Lacikonyhában a segéd lettem én

Lacikonyhában a segéd lettem én
A legboldogabb ezen a földtekén
kipirulva mint a krumplik
a bőréből majd kiugrik

Hogy miért ily Szép és miért ily Jó?
Se ki se el nem mondható
De ősz van és hullnak a levelek
Telis-teli tele teveled
        

Andris a gitár

A végtelenben élő emberi lényt a szél
El fújja oda ahol cifra palota
Várja a vállára zsákba rakott álmát a 
Két ujjával teszi fel aztán meg leveszi
Róla a kezét kíván még sok szerencsét
Szenvtelenül ül végül gépre s elrepül
De a szerencse forgandó, mer a gépen van egy robbantó
De roppant véletlen, a bomba mégis életlen

Mocskos retrográd téveszméket rak ki rád
Propaganda hős képernyőt ebédelős
Bácsi átható tekintetén látható
A városa átmossa lelkületét károsra
De a sarkon ott egy srác valamit épp dudorász 
A rászorulóknak masnit köt a huroknak
A nyakra főreform ott kovácsoló felold
Az Alúljáróban megváltóra váróban

Hallom ha hivacc óriásálompiac
Látom kipakolva Fényes standard standodra
A végtelen erőt egekbe felemelőt
Édes  kottákat Fergeteges formákat