Eltévedsz a térképen, amit Te rajzolsz
Távolodsz a békétől, Amiért harcolsz
A külső gyorsulás egyre lelassít bent
Pont az élet végére elfelejteni Istent
A III. Világháborúban elhalálozott ismeretlen szerző
Kérlek szépen szánj meg a szívem tépked az ínyem érc Én megrögzött énem mindig méregről énekel Csak akkor kelts fel édes ha minden mézlett vagy minden tej Hála a hallhatatlannak még mindig minden jó Nem maradt hát hátra más csak örökkévaló Lakj a pillanatba a múló percek éveit Hallgasd lélegezd be a hulló szirmok érveit Lélegezz bátran mélyet sok millió atomot Szívet dobogtató mikró univerzumot
Nap körül keringő
élő Föld
Gondolom egy gondolatod vagyok
ami most bennem testet ölt
gondoló gondolatod most bennem is tesz egy kört
ez nem zen
Ahogy elnézem, érzem
a Szél nálad mindig fúj
Hideg és meleg között
örök háború az úr
együtt érezek veled mert bennem is dúl vadul
Tettekkel telít az ősz Örülök ha nekem dőlsz Megolvadt csokiból építek Homok várat Mielőtt megölsz Hódoló hontalan Ra hangol a hangulat Ez most egy dráma A vége lesz Drága Te vagy csakisTenmagad Olvadék zabáló Kisiparos Álmokat kapáló Takaros Eresz alatt ázót Fújja a szél Fogom a kezed Eresszél
Kóborol, torkoll - aminókaminó
Korokat horgol - amivé avató
Mire ösztönző - szeppenve szőröző
Örökzöld őrző - megrögzött kőröző
Korokat horgol - aminókaminó
Korokat horgol - ó mivé avató
Morajló mojrák fonják át formáját
Olümpösz ormát boszorkánykonyháját
Ki-be-látsz végre, valld be hogy jóleső
érzés e szélben eleredő eső
- Állat téged belül egy állat -