Fényes édes hangulatok
Tiszta renden termők
Gyökértelen téttelenek
Felélik a pempőt

De a szárnyak újranőnek
Kicsi kvantum napjaim
Rajtatok a világszemem
Mendegél a mandarin

Száraz medrek messze érnek
Tudattalan partjaim
Eső esik lélek éled
Napfény nyargal habjain
        

Leves melegszik
S a Nap jön elő
izeg mozog a bent levő

Formákat vált
a jövő s a múlt
Az összes jelenbe tornyosult

Izgis és csikis is
És a leves is jó
Morajlik a Most, Rianó
        

Beleolvadok a jégbe
Fel a hegyre le a bércbe
Belemászok a kísértésbe
Kikeveredek a belsőségbe
Mindig képben mindig ébren
Széken ülök Nap süt éppen
Lehetetlen tettre Vágyom
Nem elég fele királyságom
A kezemből folyók folynak
A szememből hollók csórnak
De én aztán azt se bánom
Ha hideg lesz van kabátom
Beleszédülök a szélbe
Had sodorjon erre miért ne
Minden honnan csak azt látom
Te vagy a legjobb barátom
Váladékozó mindig váró
vÉgtelenből hazataláló
Világhírű egységtestvér
Tessék nézd meg, hogy mit
tettél
Ki a szívből be a májba
Az életből a halálba
Halász hajón, ha jársz halász
Erre akkor léci halássz
Ki a májból be a szívbe
sínről Sínre színről színre
Le a mászókáról a stégre
Be az ázós tájról a révbe
Ugyan arról ugyan arra
La la la la la la la la
Oldandók csak oldódjatok
rÉgi dalok lobogjatok
        

Most már biztos
Én nem én vagyok
csak itt figyelem
ahogyan figyelhetem
De Bennem s körülöttem
Csoda szép ősz lett hirtelen
        

Szívembe szakad a végtelen
Képtelen réteken lépdel
Beleremeg a két kezem
Érvtelen réteget ér el

Benne torát ő üli élveteg
Rárakódnak ott emberi rétegek
Dobbantó bokák alól a kéreget
Fel-fellökődő köldöki lény-eget

Telítve zokog a gépezet
Száz szeme szemtelen széled
Őrült a sokk hova érkezett
Fékezett része révbe ébred

Eleve leverő erő ellövet
Kvantumokba hoz rengeteg szép követ
Vákuum övezte szőnyeg e kövezet
Cifra réteken keresztül nyújt kezet