Mogyorókat ropogtatva

mogyorókat ropogtatva
topogok itt a sakkba
Kinn hideg van benn zene szól
Forró tea, Azta!!!
        

Az üres tér meg a csend

Az üres tér meg a csend
A lüktető ér és a rend
A szüntelen kézen fogó jelen
S a tettekre törő világverem.

Hmm
Tetszenek nekem!!
        

De a hősök nem halhatnak sosem

De a hősök nem halhatnak sosem

Meg és vesztesek sem lesznek hanem
Ugyanúgy élnek mint akik nem
Csak bennük más megy végbe ha lenn
Tről fel felé néznek
Kedves hangulatok mesélnek
el
        

De a hősök nem halhatnak sosem

De a hősök nem halhatnak sosem

Meg és vesztesek sem lesznek hanem
Ugyanúgy élnek mint akik nem
Csak bennük más megy végbe ha lenn
Tről fel felé néznek
Kedves hangulatok mesélnek
el
        

Asztalirím

Asztalra a rímet
a csizmát, meg az inget.
Ne vegye magára
kinek nem sajátja

Magánya talánya
így ityeg, habár ma
ízlett pont sok szép szín
S ez lett az asztalra ma épp Rím