Összegyűrődnek a képek
Összeállnak és szépek
Halva születtek Érted
Halva születtek érted?
 
Kerítés mellett ha nézed
Három ember most részeg
Kerítés mellett ha nézed három ember most részeg
 
Három ember most meghalna érted
 
Ne várd a végét
Majd úgy is kitalálom
Folyosó végén
Egy kedves díványon
 
Elkezdem újra hogy
Legyen majd vége
Legyen majd eleje
Ami utolérje
        

Hupsz de reggel
Víz a szembe
Kóma fejjel
Jut eszembe
Nehéz tervek
ólmos orma
benn legelnek
könnyű lomha
Hahotázó
Tegnap képek
Jujj de furcsa
Hogy még élek
        

álom világos már most
ez a sármos kis este
Robinson is leste
A Nap egyre hogy megy le

Aztán ha fel kel
mit tegyen reggel
Úgyhogy csak nézett
Míg a lét méz lett
        

Fények, fények, 
Holnap hová értek?
Hová mentek, olyan 
Gyorsan hová siettek?

 Túl a képeken át a réteken
 Az időn kívül minden tengelyen
 Meggörbülve, hogyha kéred,
 Három ember hármat kérdez.
  Indulj fény!
  Indulj fény!

És a végén,
Az összes léted szélén,
Sírni fogsz majd,
Csak egy paradox vagy.
        

Most szökken szárba 
fám legszebb virága
Fraktálos ága
Az egekbe ér

Míg benn a Földben
A legmélyebb ölben
Ágazó gyökerem
Az anyagtól kér

Lennék a hajnal 
vagy része a fénynek
Az elmúló képek 
között az a rés