DráMA

Háttérben a híres Ádámot és Istent ábrázoló kép (amint a mutató ujjukat összeérintik) 
A kép előtt rózsaszín dresszben elpiruettező molett balerinák 
Hangos techno zene 
Mind ezek előtt két ember áll egymással szembe meztelenül 

Ember1: Te vagy a szerelmem. 
Ember2: Nekem nem. 
Ember1: Hogy lehetsz ilyen szívtelen bunkó, csalódtam benned, szemét szarházi rohadj meg, undorodom tőled, te utolsó ganéj, gyűlöllek. 


                                   Vége

Hol volt

Hol volt hol nem volt de mindig erről szólt ez a HonneyMoon
Élés érzés WC-zés meg amit a Tomi un
Hol nap
Hol a Nap
HolNapután menekülsz
Tegnappianap nap után ma megint holnap van
Élet érezÉsTeLennÜlsz a tegnapban
Érzés élÉsTeLennÜlsz

Mindenféle félbe befordult másoldal
Lényeg körül KeringŐ
Élet lényegem eleme nem enged el engem már
Úgy tűnikEl Ő KerűlŐ 
MegemésztHetetLenn egységE emésztő
Negyed meg fél említő
BenNem ennél akkor ha nem kapnál kinnt
Dallam alá temetŐ

  és a végén élére állított
  dolgok közül bizony kimondott
  az a kimondatlanul
        

Városszéli Naprendszerek

Nem nem
nem csak ha péntek a város káros lápjába lépek
az érdek kéznek érzem a részét
a részvétemben részt vesz az ész érv
a vérszívók közt röpködök Aközben
Bennem működik a kinti ködben
Szétszóródó bűnBeoldodó
Olthatatlan szomjam kioltó
Odvas fákba bevésett szú szó
Titkos kódba fonódva úszó
Szuszogó szókat mormoló mámor
Mindenséget megváltó A-moll
Hopp-hopp épp
Most szökken szárba
Fraktálfámnak legszebb virága
A Vendégkönyvbe vésem be a vérem
A Mandelbrot bárban zenéltem

Városszéli naprendszerek
Karfa nélküli alvóhelyek
Most robbanó csillagterek
Égitestek érintenek
        

Körbe bekanyarodó

Mindenkinek jobb lenne
akkor hogyha ott lenne
ahol éppen van
és nem előbb utóbb
Irányító szándék
hajtja majd ha átlép
azon a kis csíkon
ahol nincsen lét

Körbe bekanyarodó komisz formák
fölött felhők-be_burkolt ég-
Ő-iS-TENgër-dũlő hullámai
örök (k)őrként oszlanak szét

Egyben

Egyben
		Érzem, hallom, szaglom és látom
		Úgy élek benne mint bennem az álom

A lét a nem lét 
A jó és a rossz 
A test a lélek 
Amitől kérek 
Álmodom 
Hogy mégse élek 
Amire vágyom
Az másnak a végzet

Emberek arcok
Lények és képek
Ez az emberi tudat és a 
Kényszerképzet
Ez egy állat
Ez egy ember
Ez egy növény de
Egyek egyben