Villamoson mosoly oson Moszkva felé a 6-oson Úgy érzem valami lesz Egyre erősödik a Nesz Nézem hogy hámozod a Salátát Bele a tálba ahol a cseppek haláltánc -Ot járnak igazából hasonlót Ezzel az érzéssel meg nagyon Jót. Mer akinek kedve lesz a Mindenség Abban lesz csak igazán az Istenszép De a szóban forgó forradalom fakírként Fekszik a Történet rengeteg gyarló tüskéjén.
Meghalunk A lányok sírnak és reggel lesz A fecskék is szállnak és ősz Visszajönnek és tavasz Fordul a föld és meghalunk Születünk aztán meghalunk Lesz néhány szülinapunk aztán meghalunk Fordul a föld és meghalunk A néni boltba megy de mi meghalunk Akkor majd születnek de mi meghalunk A markoló ás és mi meghalunk A Csöpi kenyeret ken és mi meghalunk Az iskolában oktatnak és mi meghalunk Jani jön és mi meghalunk, meghalunk Most kurva jó de meghalunk A Berci most kever de meghal -unk Hallom, hogy majd meghalunk Átmentünk a folyón de meghalunk Most kurva jó de meghalunk Jön a nyár és mi meghalunk Idenézek aztán meghalok Nyalom a fagylaltot és meghalok Nézem az arcom és meghalok Megfagyok télen és meghalok Elüt az autó és meghalok Meghalok, meghalunk Most élünk aztán meghalunk Meghalunk, meghalunk Meghalunk, meghalunk Meghalunk, meghalunk Élünk és hát aztán meghalunk A lányok sírnak és reggel lesz A varjak esznek és meghalunk Madarak szállnak és meghalunk Leesik az eső és meghalunk Wir werden sterben
Egy életem - végtelen réteken Egy halálom - táncol az értelem Én már egyi- - úttalan utakat Ket se bánom - kutat Felemelő - a szív meg csak hajtja Leheveredő - hogy legyen már rajta Sorakozó - ott ahol épp jó a... Tolakodó - ott ahol épp jó a... Most. Volt. Lesz. Pillanat! Rossz. Jó. Van, hol elszalad
Nem nem
nem csak ha péntek a város káros lápjába lépek
az érdek kéznek érzem a részét
a részvétemben részt vesz az ész érv
a vérszívók közt röpködök Aközben
Bennem működik a kinti ködben
Szétszóródó bűnBeoldodó
Olthatatlan szomjam kioltó
Odvas fákba bevésett szú szó
Titkos kódba fonódva úszó
Szuszogó szókat mormoló mámor
Mindenséget megváltó A-moll
Hopp-hopp épp
Most szökken szárba
Fraktálfámnak legszebb virága
A Vendégkönyvbe vésem be a vérem
A Mandelbrot bárban zenéltem
Városszéli naprendszerek
Karfa nélküli alvóhelyek
Most robbanó csillagterek
Égitestek érintenek
Ó hogy szeretem a gondot,
A problémát mi megoldott
De kedvencem az akarat
mi végül diadalt arat
Bár az se rossz ha jó épp Minden
s én csak üldög-élek itten