Fényes édes hangulatok
Tiszta renden termők
Gyökértelen téttelenek
Felélik a pempőt
De a szárnyak újranőnek
Kicsi kvantum napjaim
Rajtatok a világszemem
Mendegél a mandarin
Száraz medrek messze érnek
Tudattalan partjaim
Eső esik lélek éled
Napfény nyargal habjain
Tart a lom
unalom
un a lom
tartalom
Lép a bogár, mozdul a Föld
Tágul a tüdő, újra tölt
Futnak a támfák, fordul a táj
Távol az idő, messzire jár
Avar alatt hangya halad,
Ahogy a szavak, arra szalad,
Fűszál szökken szárba, tárul,
Mit gondol a nagyvilágról?
Azt írták a neten, hogy megin bizonyították létezik távolba hatás és az információ végtelen sebességgel, vagyis azonnal képes egyik helyről a másikra teremni. Puszta egyensúly megmaradásról van szó. Mint mikor előre haladunk a csónakban, s a csónak alattunk hátra eközben. Ez is a Világ zárt és egységes voltát bizonyítja.
Kinek jó a rossz érzés?
S ha senkinek miért teremtjük őket?
Félreértés?
Akkor hagyjuk már abba!
Jó!
Jé, itt a Paradicsom,,,