Zuhanunk a létben

Zuhanunk a létben
Furulyák-képpen
Suhan át rajtunk a téridő

Hallom a dallamot
s annyira meghatott, 
hogy Énnek hiszem hopp, 
de Én akkor ki vagyok?

Egy lefülelő fül
halandó hallgató
Hallhatatlan dallam hallató
        

Lép a bogár

Lép a bogár, mozdul a Föld
Tágul a tüdő, újra tölt
Futnak a  támfák, fordul a táj
Távol az idő, messzire jár

Avar alatt hangya halad,
Ahogy a szavak, arra szalad,
Fűszál szökken szárba, tárul,
Mit gondol a nagyvilágról?
        

Haló

Haló
Valahol abból a tóból
Ahol
Valakibennlakol
velem a halak
dallama alant szabad halad
szalad
a partra egy sodor
        

Valami történt

Valami történt 
Aztán egy másik
Amiből sok más 
Másik ki mászik
Aztán meg abból
Egyre csak több lett
Furcsa hogy látom
Fáj ez a többlet

Annak ellenére elé áll és még
Mondja hogy te tőled függ hogy ez itt épp
Erre megy vagy arra amerre hiszed
Arra kanyaródik  amerre viszed
        

Bandiköszöntő

Tarthatatlan tartalommal töltöm meg a szót
Lehetetlen tettem leltem magamban de jó
Évmilliók mérgét mérem mérlegemen épp
Test-üstömben borba oldom, rettentő de szép
Lángra kapott paranoia perzseli a köz
véleményét, én e vényét nem kérem, de kösz
Hihetetlen hiedelem tette hitetlen
kezét Ember s Isten közé s lettek idegen
Bár elidegeníthetetleneknél furcsa ez
Mégis máris hozzáteszem: ez régi lemez
Na ne haragudjál, Bandikám, hogy mindig ez jön
belőlem elő, de hát leköt a létbörtön
Mindenesetre e testben nem is olyan rossz
Örülök, hogy te is itt vagy,  Boldog Névnapot!