Asztalirím

Asztalra a rímet
a csizmát, meg az inget.
Ne vegye magára
kinek nem sajátja

Magánya talánya
így ityeg, habár ma
ízlett pont sok szép szín
S ez lett az asztalra ma épp Rím
        

Végtelen réteken táncol az értelem

Végtelen réteken táncol az értelem
Úttalan utakat kutat
A szív meg csak hajtja hogy legyen már rajta
Azon ahol épp jó a most
        

Most már biztos

Most már biztos
Én nem én vagyok
csak itt figyelem
ahogyan figyelhetem
De Bennem s körülöttem
Csoda szép ősz lett hirtelen
        

Zuhanunk a létben

Zuhanunk a létben
Furulyák-képpen
Suhan át rajtunk a téridő

Hallom a dallamot
s annyira meghatott, 
hogy Énnek hiszem hopp, 
de Én akkor ki vagyok?

Egy lefülelő fül
halandó hallgató
Hallhatatlan dallam hallató
        

Végre vagy

Tavasz jön az ablakom előtt
És a szívembe megy a tél
Rügyek robbannak ki kívül
De belül csak hull a levél
Tehetetlen tettek temetnek
a titán füttye a Szél

Halottak a hajnali lámpák
Halottak az utcák
Halott az a zebra
Amin most futsz át

Megőrülnék most is
De nem lehet még most sem
Ugyanolyan jó lesz
Amennyire most nem
végre vagy