Aminó Kaminó
*
*
Gindi Gondi Gondok
Rontom bontom pontok
Gondolok, fontolok
Morfondírozok
Csili csalamádé
Apádüte tádé
Csillanó Villanó
Minden jó! Riadó!
Fel derengő elme
Elmerengőn lelte
Meg a maga legelőjét
Elrepülő lepedőjét
Abból a zord ólból
ahol a gond trónól
S e rettenetet elfeledve
emezeket felfedezte:
Noha üres minden
Nem lincsel a Nincsen
Az én szabad akaratom:
Legyen meg az akaratod!
A táguló világegyetemet alakító
Életbe szerelmes lelkületünk mögött
Összesúgnak a tücskök
És a szívünk kottájából játszanak
Harmatot sírunk a fűszálak fonákjaira
És a szépségtől széthasad a hajnal
Olajban sütjük a sorsunkat
És fel felszisszenünk ha oda pörkölődik egy egy darabja
Mert Tisztán, Szűzként akarjuk felajánlani romolhatatlan kedvesünknek
De csurom sár a lábunk
És felfröcsköl a fehér ingünkre is ha álmokfutunk
Nyugodtan kell mennünk hát
Derült tekintettel simogatva a tájat
Borzasztó ütemben tágul, majd zsugorodik, az aktuális hőmérsékletétől függően. Persze mérete nagyban befolyásolja a hőfelvevő, illetve leadó képességét. Kemény differenciál függvény kavalkád ez az élet. És valahol meglapul, valami rejtett határfeltételben a szabadakarat.
Itt ott ennyi
Tavaszok a nyárra
Szívem szorítja a szavazó lány
Lépesmézet csöpögtet a lét itt
Életbeforrunk kösz társaság
Végképp térkép nélkül élők
ösztön börtön lett a felettesén
De nem baj mert majd kiderül a végén
Ez is a terv része és ne félj
Kontinensnyi rétek nyílnak
mint sivatagban az eső után
Felzendülő Világlélek
ének szól nem baj ha mutál