Kelek fekszek adok kapok
Sorra múlnak el a napok
Körbe-körbe karikába
Elmehetek a picsába

Ravatalba rakat a
kamataim kamata
        

Keringőzünk megint
Táncolunk a Nappal
Egy furcsa kis virággal
És egy furcsa hangulattal

ami

Ismerős már régről
Régi fényképről
Amin rajta vagyok én is
A virág és a kép is 
rajta van

Furcsa ez az ünnep
Olyan mint a sírÁsÁs
ó lennék bármi
Csak ne kéne itt állni
Ezt a furcsát várni
A honod alatt szálni 
el

Kicsit vérzek az ingem furcsán tiszta vér lett
Sorban állunk mint a katonák
Megöljük egymást 
Hulláink halmokba fekszenek
Soha nem öregszenek
meg
        

Tegnap este tenger lettem
Így talált a reggel engem
Halak élnek lenn a mélyben
minden mozdulatuk érzem

Áramlások minden sodrát
A fenti hullám apró fodrát
Szél fúj Nap fűt, fellélegzem
Esőfelhővé vál kedvem
        

Hol volt hol nem volt de mindig erről szólt ez a HonneyMoon
Élés érzés WC-zés meg amit a Tomi un
Hol nap
Hol a Nap
HolNapután menekülsz
Tegnappianap nap után ma megint holnap van
Élet érezÉsTeLennÜlsz a tegnapban
Érzés élÉsTeLennÜlsz

Mindenféle félbe befordult másoldal
Lényeg körül KeringŐ
Élet lényegem eleme nem enged el engem már
Úgy tűnikEl Ő KerűlŐ 
MegemésztHetetLenn egységE emésztő
Negyed meg fél említő
BenNem ennél akkor ha nem kapnál kinnt
Dallam alá temetŐ

  és a végén élére állított
  dolgok közül bizony kimondott
  az a kimondatlanul
        

Egy barokk barakkban a madarammal laktam
Na azt ma magam maradtam 
Mert madaram, nyargaló agaramra raktam