kóborolgatok, a pergőtűz
szúrós szárnya 
a hónom vágja
Várj meg ember 
Él a tenger

koboldoklakta erdőtűz
lángja ágról ágra űz
Hirtelen itt a változás
megmelengető álmodás

Leple rettentve lebben fel 
hulló hámja 
már nem vágja
az őrt ő mégis	
vissza várja

koboldoklakta erdőtűz
lángja ágról ágra űz
Hirtelen itt a változás
megmelengető álmodás
        

Kicsit véres de nagyon szép
Tavasz van rikít a rét
Antilop alá sző a pók
Legszelídebb is halotrop
Légzéssel éli életem
Nem kéne de engedem
Kicsit véres de nagyon szép
Tavasz tép rikít a rét

Rettenetes tettet tettem én
Leheletet ettem estebéd
ReOrganizálom életem
Jaj jaj jaj  szeretem

Ez egy kép ahol hollók mennek
Ez egy kép amin lombok lengnek
        

Végtelen réteken táncol az értelem
Úttalan utakat kutat
A szív meg csak hajtja hogy legyen már rajta
Azon ahol épp jó a most
        

Erre araszoló
Arról panaszoló
Mindig horizontba ér

Mint a karatomat
Minden haragomat
Ébrenbe teszi elém

Csak az legyőzhető
Aki versenyező
VersenyeztetŐ

Élénk vérkép nélkül
Sérült énkép végül
Végképp térkép nélkül
él
        

mogyorókat ropogtatva
topogok itt a sakkba
Kinn hideg van benn zene szól
Forró tea, Azta!!!