Lépked épp a rév felé
Bele ér a fénybe és a Szél
Felszólal szüntelen
Persze végtelen a béke benn
Csak a város álma átitat
Tava tért terít elém utat
Még égig ér a régi én
Feléled újra bent a szél
        

Kicsit véres de nagyon szép
Tavasz van rikít a rét
Antilop alá sző a pók
Legszelídebb is halotrop
Légzéssel éli életem
Nem kéne de engedem
Kicsit véres de nagyon szép
Tavasz tép rikít a rét

Rettenetes tettet tettem én
Leheletet ettem estebéd
ReOrganizálom életem
Jaj jaj jaj  szeretem

Ez egy kép ahol hollók mennek
Ez egy kép amin lombok lengnek
        

Minden ajtó régen zárva 
De árva te a kulcslyukon jársz
Lehetetlen tetted drága
Inflálódik hogyha még vársz

Csatold le a karórádat 
A világ csak egy pillanat
Felülünk a felületére 
És addig megyünk míg Szabad

A fűszálak csak egyszer nőnek
És akkor is hirtelen
Kedvedet a most festi
De ércek nőnek a szíveden
        

Egyedül iszik és talajon fekvő
Rendőrrel összekeverhet ő
Kártyát és Mátkát
MegVárta a Várvavárt

Aztán egy hegy oldalán fel kell
Kelnie a napnak reggelt
Hozó oltalmazó oltárán
Várta meg a várvavárt
        

Elmúlik az idő ellenem
Lejjebb kerül a jellemem
Narancsot hoz odébbáll
Motívumokkal motivál
Elmúlik a világ ébresztő
Eltelt megin az esztendő
Narancsot hoz odébb áll
Kedves kedves mint a
Nyár

Ide oda mászó belekotorászó
Kibe lenne benne ha nem bennem
Aki meg már látja annak a kabátja
Gallérján csillan a könycseppem