Stressz
Jazz
Na
most

Volt
A lesz
        

Kinevet a véletlen
Értetlen nem véltél
Pedig minden végtelen
egyre megy a végén.

Itt éltél, véltél,
Féltél te hitetlen tróger
Mint menekülő vadak kint a vonatokat
Figyelted az aktuális adatokat

De a felemelő erő ha velődbe tört
Tereken keltél át a tenyereden kerekerdő nőtt
A növényekkel keringőt és boszanovát Jártál
az Óperecián az Üveghegyeken át

Ez a történet régen kész
és minden részegész
Ez egészet álmodja
Ebbe az A moll-ba
        

Tegnap este tenger lettem
Így talált a reggel engem
Halak élnek lenn a mélyben
minden mozdulatuk érzem

Áramlások minden sodrát
A fenti hullám apró fodrát
Szél fúj Nap fűt, fellélegzem
Esőfelhővé vál kedvem
        

Fények, fények, 
Holnap hová értek?
Hová mentek, olyan 
Gyorsan hová siettek?

 Túl a képeken át a réteken
 Az időn kívül minden tengelyen
 Meggörbülve, hogyha kéred,
 Három ember hármat kérdez.
  Indulj fény!
  Indulj fény!

És a végén,
Az összes léted szélén,
Sírni fogsz majd,
Csak egy paradox vagy.