Tányérbasírók
Én is azt mondom amit a fáknak menj oda el ahol nem fáznak
Eső után aludj mélyen ott ahol voltunk a stégen
A Piros király csukjája mellett a rettentőből pont ennyi tellett
Tó mellett a piros tájon megzakkanunk úgy mint nyáron
És ott ahol majd ünnepelnek a tányérba sírók megölelnek
Majd
Berci az autó mellett állt és azt mondta hogy Szép
Ez az Élet itt körülöttem amit újabban csak lét-
Nek neveznek a nagy tudósok és azt is mondták még
Hogy apró atomok álltal felépített részecskék
Berci a TV képernyőjében az Ákost nézte mért
Mondja azt az anyukájának hogy minden álmom hófehér
Beöltözött és önmagával táncol most a nagypapával
Csokolódznak sorba jányok a végére oda állok én is
és azán meg nagy tükörbe nézzük milyen szépen körbe
görbült lett minden ami régen egy az egybe egyenest volt az égen
Amerre jár, ott, ahol
ahova oda ér
Kigyúlnak a fények
és villany leó
Vallanám valahol
Éjfél felé
de Feléled a szél
és mindent megold
Na itt van ez a pikoló Picit habos, aranyos Fényelgő ősember evő előny Lehúzódik a redőny De szép ez a felhő Előre evő megemészthető Megehetetlen Töhötöm meghúzta a farkát a tehéneknek Jaj, az éneknek lett a rosszabb sorsa tőle Előre elő Szóval add vissza haver a pikolómat Azt mondta egy olyan szózat Ami a múltban fogant Aztán pedig egy fogat Ki kellett tőle húzni De mégis a nyúzni- Való anyuzni Lelkületű egyén Még mindig merész, szel Még, szép, szép lesz az apukám Szóval vedd csak el szépen jó lesz az Ha még most nem, majd holnap Add vissza haver a pikolómat Mert az egy olyan furcsa dolog Add vissza haver a Add vissza haver a pikolómat Add vissza haver a pikolómat Add vissza haver a pikolómat Na jó tudod mit azt mondom, hogy Vidd csak el haver a pikolómat Vidd csak el haver a pikolómat Vidd csak el haver a pikolómat
Nem lesz vége
Így simulunk bele az égbe