Foszlott téren vérre száll Oszlott szépen tért kaszál Konvoly mélyben mellre szív fel fel fel fel erre hív Az űrbe keringve űrhajót kell készíteni hullajó kompakt kerítés elmezaj Mit kell tenni ha nincsen baj? Létet tesz föl az Életért E tétet tette, és nem ér kultúr-körben körbeér kultúr-körben körbeér Skizó a szkepszis a krízisen Meg nem mondom miért hiszem Vett vételeim mind viszem Osztott nézeteid elhiszem!
Ha fél az árnyék
A fénybe bújni,
Nehogy elrontsa a pillanatot
Maradnak a képek
Szóródnak a fények
Szavakba rakjuk az illatot
A fény az árnyék az
És aztán lesni
Azt ami annyira távolban jár
Egy tányér kell
És papucsban járnál
Tudnád, hogy titokban néz a nyár
Ahol fájt ott viszket most
És ahol viszket ott holnap fájni fog
Aki bújt aki nem MOST
Íme itt a világ néhány millió évvel
A nagy bumm után, inkább szívvel mint ésszel
Lehet megfogni ezt a felfoghatatlant
Napfénnyel tölt fel minden sötét katlant
Kifelé nyílik ez a végtelen ég
Befelé rémlik ez az égtelen kék
Rettentő mélyen, rettentő közel
A világ a lábaid előtt hever
Belekeveredhetek ha kedvem van épp
Vonzhat a vonzó, vagy tetszhet a szép
Lehetek Postás, rendőr, vagy pék
Penetráns Péter, vagy mulandó és
Itt jön az érzés ami vérzést szül
Előle élő nem menekül
Kikerülhetetlen lépést lép
Válassz az élet vagy a lét
Meg kell tenni nem lehet máshogy
kinőnek a füvek, nyílnak a virágok
Szabad akarattal táncolnak a percek
Fogunk alatt a téridő serceg
Ki ismerte fiatalon, s látta öregedni
Ő őrzi a szépségét, a ráncokba zúdult vonásokat
a végtelen mély medreket
és az égig érő fennsíkot