Van a máról egy marhajó képem

van a máról egy marhajó képem
éppen itt van ha van kedved épp
annyi jó van a halihóban
kívül belül most ki-be lép (vagy. nézz benne szét)
        

Most már biztos

Most már biztos
Én nem én vagyok
csak itt figyelem
ahogyan figyelhetem
De Bennem s körülöttem
Csoda szép ősz lett hirtelen
        

Álom fákon várom a párom

Álom fákon várom a párom
és már Minden képen látom
Távoli képeket tereget az elme
Abrosza szép és épp Őkelme
Kell ma nekem mer meredek az utca
Város és ázok de télre is futja
Fűteni fénykorom felhők járnak
Nap korong kel fel télikabátnak
        

A tészta hömpölyög (...)

A tészta hömpölyög. Forgolódik, Magábabeburkolódzik. Aztán egy kis rütyök domborodik ki. Kinyílik rajta egy kis szem, és nézi önmagát. Felkellt a tészta. De a rütyök indivíduáális akar lenni, és magát különválasztja a tésztától. Még az is eszébe jut, hogy az ő képzete teremtette a tésztát. Ő akar lenni A LÉTEZŐ. Lenni akar, lenni lenni, Igázából, Tényleg, és Öökké.
A vasárnapi sirályos filmklubb rajongó táborának izenem:

Bandiköszöntő

Tarthatatlan tartalommal töltöm meg a szót
Lehetetlen tettem leltem magamban de jó
Évmilliók mérgét mérem mérlegemen épp
Test-üstömben borba oldom, rettentő de szép
Lángra kapott paranoia perzseli a köz
véleményét, én e vényét nem kérem, de kösz
Hihetetlen hiedelem tette hitetlen
kezét Ember s Isten közé s lettek idegen
Bár elidegeníthetetleneknél furcsa ez
Mégis máris hozzáteszem: ez régi lemez
Na ne haragudjál, Bandikám, hogy mindig ez jön
belőlem elő, de hát leköt a létbörtön
Mindenesetre e testben nem is olyan rossz
Örülök, hogy te is itt vagy,  Boldog Névnapot!