Furcsa formák kívül fenn
Ismerősnek tűnnek benn
Kicsit furcsa milyen Nagy
Ablakon át miket hagy

És a fény
Átfordul
A belsőtér
Kitárúl
        

Egy barokk barakkban a madarammal laktam
Na azt ma magam maradtam 
Mert madaram, nyargaló agaramra raktam
        

Lép a bogár, mozdul a Föld
Tágul a tüdő, újra tölt
Futnak a  támfák, fordul a táj
Távol az idő, messzire jár

Avar alatt hangya halad,
Ahogy a szavak, arra szalad,
Fűszál szökken szárba, tárul,
Mit gondol a nagyvilágról?
        

Fényes édes hangulatok
Tiszta renden termők
Gyökértelen téttelenek
Felélik a pempőt

De a szárnyak újranőnek
Kicsi kvantum napjaim
Rajtatok a világszemem
Mendegél a mandarin

Száraz medrek messze érnek
Tudattalan partjaim
Eső esik lélek éled
Napfény nyargal habjain
        

Szép szomorú ízek
Fűszerezte szívek
Belső tájat sóznak
Kedvük kies csónak

Hirtelen vált minden
Szél, vagy még egy hullám
Ringva ing a KedvEssŐlevélmiKiint
Vár