Alacsonyan táruló
Horizont áruló
Bon-bonokat falnak 
Egymásból kimarnak
Egy darabot és nézik
Hogy mégis csak vérzik
És sajnálják is belül
Aztán mégis csak felül
kerekedik ami mindig
Ha árnyékból indít
a fény
Annyira jó lenne nevetni a végén annyira jó lenne még, nézni ahogy jönnek ki a TV-ből a könnyek, és felfelé fordul a rét.
        

Le a lóról orroló
Fel a fejjel orrlógató
Teli tálak várva várnak
Ami zárva kibontható

Ha az ordas láprét rettent
Tettelenbe riadó
Lassan fordulj árnynak háttal
És ott fogad majd a virradó
 
Vele kerekerdőben örvend
Körbeülik őt ott a rettentők
Szikra ha villan pillanat illan
így kezdődött el az egy kettő

Fűszál hajlik szép Fűz Szél fúj
Anakonda kommandó
Kart kar öltve Ember öltők
Fel felhörögik a mondandót
        

Berci az autó mellett állt és azt mondta hogy Szép
Ez az Élet itt körülöttem amit újabban csak lét-
Nek neveznek a nagy tudósok és azt is mondták még
Hogy apró atomok álltal felépített részecskék

Berci a TV képernyőjében az Ákost nézte mért
Mondja azt az anyukájának hogy minden álmom hófehér
Beöltözött és önmagával táncol most a nagypapával
Csokolódznak sorba jányok a végére oda állok én is

és azán meg nagy tükörbe nézzük milyen szépen körbe
görbült lett minden ami régen egy az egybe egyenest volt az égen
        

Szép szomorú ízek
Fűszerezte szívek
Belső tájat sóznak
Kedvük kies csónak

Hirtelen vált minden
Szél, vagy még egy hullám
Ringva ing a KedvEssŐlevélmiKiint
Vár