Aminó Kaminó
*
*
lehetetlen nem leírni
olyan jó lett mostan itt ni
jó hogy épp a nap is kisüt
megvilágít bent mindenütt
Az éjen átsuhanni
míg bent is megannyi
átfutó képzelet
teker az Én felett
Tavasz jön az ablakom előtt És a szívembe megy a tél Rügyek robbannak ki kívül De belül csak hull a levél Tehetetlen tettek temetnek a titán füttye a Szél Halottak a hajnali lámpák Halottak az utcák Halott az a zebra Amin most futsz át Megőrülnék most is De nem lehet még most sem Ugyanolyan jó lesz Amennyire most nem végre vagy
Egy barokk barakkban a madarammal laktam
Na azt ma magam maradtam
Mert madaram, nyargaló agaramra raktam