Hó hull

Hó hull fenn meg hollók húznak
Azt mondta valaki edd meg a fényt
Végre érzelem zendül bennem
Ebben csendben heveredek én
 
Szép fűz szél fúj Lombok lengenek
Harmatos hajnalok élénÉl
Fel-felhasadozik belső birodalom
Habzó partjai szép élmény

Kineveta végtelen

Kinevet a véletlen
Értetlen nem véltél
Pedig minden végtelen
egyre megy a végén.

Itt éltél, véltél,
Féltél te hitetlen tróger
Mint menekülő vadak kint a vonatokat
Figyelted az aktuális adatokat

De a felemelő erő ha velődbe tört
Tereken keltél át a tenyereden kerekerdő nőtt
A növényekkel keringőt és boszanovát Jártál
az Óperecián az Üveghegyeken át

Ez a történet régen kész
és minden részegész
Ez egészet álmodja
Ebbe az A moll-ba
        

Lemegyek a térre

Lemegyek a térre felveszem a port a szél éléről
Elölről kezdem le ne maradjak a végéről
Menetel a ménes a végcél kétes a mindenség
Bebábozódva Acéllepkeképesség
							
A tenyered a kenyered a tetted ad enned minden téren
Az egészet téped  ha széttépve mindig a részed nézed

Ez egy folyamat de folyton már az elején megfojtják
De halhatatlan alkata alkalmatlan arra hogy elnyomják

El előlem tél

El előlem tél 

El előlem tél

El előlem tél
Fel előre szél
Fel előre
Felelőtlen őr lettél

Liliom sár 5
Liliom sár 5
Liliom sár
Úti liliom sár 5

Belekeveredve kedve telik a télbe
Magas fákon alabástrom minden álmom
Belekeveredve kedvét leli a létbe
Magas fákon minden ágon ül az álmom

Ki a szívből szó
Szalonnázó jó
Ki a szájon
Aki szép az száljon szét

Delelő lettél
Deret tett a tél
Téllét élén
Szikrázik az élénk jég

Gindi Gondi Gondok

Gindi Gondi Gondok
Rontom bontom pontok
Gondolok, fontolok
Morfondírozok

Csili csalamádé
Apádüte tádé
Csillanó Villanó
Minden jó! Riadó!

Fel derengő elme 
Elmerengőn lelte
Meg a maga legelőjét
Elrepülő lepedőjét

Abból a zord ólból 
ahol a gond trónól
S e rettenetet elfeledve 
emezeket felfedezte:

Noha üres minden
Nem lincsel a Nincsen
Az én szabad akaratom: 
Legyen meg az akaratod!