Lemegyek a térre felveszem a port a szél éléről Elölről kezdem le ne maradjak a végéről Menetel a ménes a végcél kétes a mindenség Bebábozódva Acéllepkeképesség A tenyered a kenyered a tetted ad enned minden téren Az egészet téped ha széttépve mindig a részed nézed Ez egy folyamat de folyton már az elején megfojtják De halhatatlan alkata alkalmatlan arra hogy elnyomják
Kibe mire munkál a vélt értés Hova zuhog kifele a felsajgó Tükör üzenete lett a benntartó Kikeletet zár ki az Énféltés Hova tovább lovagol az orroló szó Menetel a vetekedő érv képzés Szerveket szaggat a Szélvész és Fogakat csikorgat a forgolódó
Ez az ősz szép
lehellete belefér.
Szele új kor
kezdeténÉl
a lehulló
levelei erein
lüktető tél
új színt int.
Ez az ősz még
velejéig beleér
Mint még rég
avar alól valahol
kék lég rét
keretei peremén
élmény ég
ahova odahajol
Reggel meg az jutott eszembe hogy a tájcsizáskor az emberek a Világ hallhatatlan ritmusára mozognak.
Azt mondják a Jazz Nem olyan mint ez Azt mondják a szó Nem eléggé jó Hogy elmondja azt Hogy ez milyen klassz Kitagadott kaszt Kapja meg majd azt Nagy félelmetes 100 emeletes Katasztrófa Katasztrófa Katasztrófa Lesz A lányok sírnak A fiúk írnak Egy verset Ez a helyzet Ennyi tellett Nézz csak messzi Az a kérdés Lesz-e Lesszi Hazatérés Én ébredő Életerőm Ne légy ellenem Legyél elemem