Egy barokk barakkban a madarammal laktam

Egy barokk barakkban a madarammal laktam
Na azt ma magam maradtam 
Mert madaram, nyargaló agaramra raktam
        

Ekkor még nem kristályosodott ki (...)

Ekkor még nem kristályosodott ki bennem a gondolat miszerint azonos vagyok az univerzummal, úgy vagyok része mint csepp a tengernek. Mint sejt a testnek. Megjelenés.

Útszél szél fúj fák meg mennek

Útszél szél fúj fák meg mennek
Autók járnak vágnak csendet
Tücskük tekerik a nevetős szépet
Lombok legelik a lehetőséget
Szépen köszönik a szélnek hogy élnek
Valaki meg baktat de sehol se félnek
Égnek csillagok morajokat morzsol
A horizont széle izzik a jótól
Tombol a dombon a dorbéz ding dong
Egy autó meg megáll értem itt pont
        

t é l

Kedvem a Nap
Szél a lelkesedésem
Hangom az Ég
Emlékeim a Csillagok
        

Beleolvadok a jégbe

Beleolvadok a jégbe
Fel a hegyre le a bércbe
Belemászok a kísértésbe
Kikeveredek a belsőségbe
Mindig képben mindig ébren
Széken ülök Nap süt éppen
Lehetetlen tettre Vágyom
Nem elég fele királyságom
A kezemből folyók folynak
A szememből hollók csórnak
De én aztán azt se bánom
Ha hideg lesz van kabátom
Beleszédülök a szélbe
Had sodorjon erre miért ne
Minden honnan csak azt látom
Te vagy a legjobb barátom
Váladékozó mindig váró
vÉgtelenből hazataláló
Világhírű egységtestvér
Tessék nézd meg, hogy mit
tettél
Ki a szívből be a májba
Az életből a halálba
Halász hajón, ha jársz halász
Erre akkor léci halássz
Ki a májból be a szívbe
sínről Sínre színről színre
Le a mászókáról a stégre
Be az ázós tájról a révbe
Ugyan arról ugyan arra
La la la la la la la la
Oldandók csak oldódjatok
rÉgi dalok lobogjatok