Mindenkinek jobb lenne akkor hogyha ott lenne ahol éppen van és nem előbb utóbb Irányító szándék hajtja majd ha átlép azon a kis csíkon ahol nincsen lét Körbe bekanyarodó komisz formák fölött felhők-be_burkolt ég- Ő-iS-TENgër-dũlő hullámai örök (k)őrként oszlanak szét
Most szökken szárba fám legszebb virága Fraktálos ága Az egekbe ér Míg benn a Földben A legmélyebb ölben Ágazó gyökerem Az anyagtól kér Lennék a hajnal vagy része a fénynek Az elmúló képek között a rés
Kebeledben pillanat, Szélrózsák nyílanak Szép szárnyán száz bogár Méz érzésért bejár Óriás pontokat Fürkész szemük kutat S mind újabb szinteken Mind újabb szín terem
madarak mennek
kenyerek kelnek
gyógyulj
Kinőnek magvak
Harsan a harmat
Gyógyulj
záródnak ollók
fordulnak bolygók
gyógyulj
zendülnek ízek
születnek a színek
gyógyulj
Csillagok gyúlnak
Elfogynak Holdak
gyógyulj
fűszálak a szélnek
hajolnak megérted
gyógyulj
A népművészeti formákban megjelenő emésztőszervrendszerek Formák megfeszülnek, olajok vegyülnek de ezek az olajok illók Téretlen értelem érint meg vételen élű felületeken Egymáson súrlódva meleget dúdolva antik olajokon amik illók Most kezdenek el vonulni, várok amíg befestik a láthatárt Hallom a hangjukat, az illatuk árad Valaki az árbóchoz köti magát.