A fájdalom test (...)

A fájdalom test gyakran a logikát használja saját igaza bizonyítására, azt a logikát amit kigúnyol ha érdeki épp úgy kívánják.
Szóval nem túl logikus, viszont szugesszív. Kiderül a végén  apró pici lények összeállnak tényleg, s ők alkotnak téged.

Megnéztem a hírportálokat blues

Megnéztem a hírportálokat blues

Igéző ez az ígéret
s ígérem én kinézek
a maszlagból, mert megérett
hogy beismerd ezt benézted

Internettel tetőzted a TV-t
A spektákulumnak kerested a végét
S Élményeknek maradt a méreg
Hajnalok helyett a Híradót nézted

Ez megy már ezer éve
Szaladj a mezőre végre
        

A fájdalom test (...)

A fájdalom test gyakran a logikát használja saját igaza bizonyítására, azt a logikát amit kigúnyol ha érdeki épp úgy kívánják.
Szóval nem túl logikus, viszont szugesszív. Kiderül a végén  apró pici lények összeállnak tényleg, s ők alkotnak téged.

Kineveta végtelen

Kinevet a véletlen
Értetlen nem véltél
Pedig minden végtelen
egyre megy a végén.

Itt éltél, véltél,
Féltél te hitetlen tróger
Mint menekülő vadak kint a vonatokat
Figyelted az aktuális adatokat

De a felemelő erő ha velődbe tört
Tereken keltél át a tenyereden kerekerdő nőtt
A növényekkel keringőt és boszanovát Jártál
az Óperecián az Üveghegyeken át

Ez a történet régen kész
és minden részegész
Ez egészet álmodja
Ebbe az A moll-ba
        

Andris a gitár

A végtelenben élő emberi lényt a szél
El fújja oda ahol cifra palota
Várja a vállára zsákba rakott álmát a 
Két ujjával teszi fel aztán meg leveszi
Róla a kezét kíván még sok szerencsét
Szenvtelenül ül végül gépre s elrepül
De a szerencse forgandó, mer a gépen van egy robbantó
De roppant véletlen, a bomba mégis életlen

Mocskos retrográd téveszméket rak ki rád
Propaganda hős képernyőt ebédelős
Bácsi átható tekintetén látható
A városa átmossa lelkületét károsra
De a sarkon ott egy srác valamit épp dudorász 
A rászorulóknak masnit köt a huroknak
A nyakra főreform ott kovácsoló felold
Az Alúljáróban megváltóra váróban

Hallom ha hivacc óriásálompiac
Látom kipakolva Fényes standard standodra
A végtelen erőt egekbe felemelőt
Édes  kottákat Fergeteges formákat