Andalog a gondola mába
szeme mered maga elé
arra gondol jó ez a máma
s lába otthonába tér

 Ó folyók torkolló
 tengerbe mint halak
 fodrozza sodrom
 mint felhők (teli)hold alatt

Partomon a mában megállok
hullám hál lábamnál
homoknyomom egy tengeri árok
tekintete arra jár

Nézd a képen álom lép épp elő
Benne minden érzésem előkelő
Őserdők mélyén fellelhető
Elfelejtett tettem vettem elő

Nem tévedés
Ez a létezés

Ide-oda ugró pillanat hangulat
Elaltat lágyan
Pillanat alatt kipattant történelmek
Hopp én is itt élek

Nem tévedés
Ez a létezés

Kinyitom a szemem és látom amit látok
Láthatatlan lápok
Félreérthetetlenül benn megrezdül
Az ülők szívében egy űr

Nem tévedés
Ez a létezés

Mint a tenyerét mindenki ismeri a Naprendszert
A galaktikát és az Univerzumot
Nem tévedés
Ez a létezés

Pocsolyákban fürdő őszülő önkívület
Kitavaszodik, ha vége a télnek
Nem rejtem az elrejthetetlent tényleg
Végig itt volt és lesz is - Nézd meg

Kibe mire munkál a vélt értés
Hova zuhog kifele a felsajgó
Tükör üzenete lett a benntartó
Kikeletet zár ki az Énféltés

Hova tovább lovagol az orroló szó
Menetel a vetekedő érv képzés
Szerveket szaggat a Szélvész és
Fogakat csikorgat a forgolódó