Kelek fekszek adok kapok
Sorra múlnak el a napok
Körbe-körbe karikába
Elmehetek a picsába

Ravatalba rakat a
kamataim kamata
        

Erre araszoló
Arról panaszoló
Mindig horizontba ér

Mint a karatomat
Minden haragomat
Ébrenbe teszi elém

Csak az legyőzhető
Aki versenyező
VersenyeztetŐ

Élénk vérkép nélkül
Sérült énkép végül
Végképp térkép nélkül
él
        

Patakok alján 
A homokban fekszem
A szemem még csukva 
Csak most születtem

A hátamon szárny volt
A réteken harmat
A fák azok szépek
Az emberek csaltak
        

És hogy ha közelről megnézem
Ebbe a megállóba csak buszok jönnek el
Padkára ül inkább és öngyújt
És a házak között jön már a Reggel

Fénykép ha volna róla 
Arról biztos megismerném
Térképeket fest a szóra
Hogy véletlen el ne tévedjél
Nem baj ha nincsen itt
Mert jó nekem a Semmi is
Előhívom s a negatívjából 
A falra kenek egy kicsit
        

Egyedül iszik és talajon fekvő
Rendőrrel összekeverhet ő
Kártyát és Mátkát
MegVárta a Várvavárt

Aztán egy hegy oldalán fel kell
Kelnie a napnak reggelt
Hozó oltalmazó oltárán
Várta meg a várvavárt