Futó ágak között fákat mászó Sugár selymeibe úton álló Utak tengerébe merre mész majd Ha szól szélkakasod: hajnal Havas óceánokon konokon kelsz Át a tengereken lilmot lelsz Tenyeredbe tárul a titkok nyitja heges szélsebed a Nap gyógyítja lovon, háztetőkön kopott hátú Földön Fölötted az ég a szívedig ér és a sárba lábad ha bemártod Húzhatod a szívre a kabátod de madár vidd a búmat innen messze mosom lábaimat minden este
Szellem a világ?
S ez míly szellemes
se anyag se kellemes
dunyha alá nyújtózás
mind csak a lét mivel bevont az év milliárdnyi gondolat
Kedvem a Nap
Szél a lelkesedésem
Hangom az Ég
Emlékeim a Csillagok
van a máról egy marhajó képem
éppen itt van ha van kedved épp
annyi jó van a halihóban
kívül belül most ki-be lép (vagy. nézz benne szét)
Asztalra a rímet
a csizmát, meg az inget.
Ne vegye magára
kinek nem sajátja
Magánya talánya
így ityeg, habár ma
ízlett pont sok szép szín
S ez lett az asztalra ma épp Rím