Harsona szőlő szemek közt

Harsona szőlő szemek közt
nyílik ki a szemem ma reggel
Ízes kis színek
izléses csínyek amit az agyam termel
        

Szendered szélén

Hallom hogy a szendered szélén
Kinő egy erdő
Odalenn a tengerek mélyén
Mivé lesz a szellő

Napsütötte sziklaszirten
hever egy hüllő
Hidegvérrel arra gondol,
jó ez az idő
        

Álom fákon várom a párom

Álom fákon várom a párom
és már Minden képen látom
Távoli képeket tereget az elme
Abrosza szép és épp Őkelme
Kell ma nekem mer meredek az utca
Város és ázok de télre is futja
Fűteni fénykorom felhők járnak
Nap korong kel fel télikabátnak
        

Konokon

Futó ágak között fákat mászó
Sugár selymeibe úton álló
Utak tengerébe merre mész majd
Ha szól szélkakasod:  hajnal
 
Havas óceánokon konokon kelsz
Át a tengereken lilmot lelsz
Tenyeredbe tárul a titkok nyitja
heges szélsebed a Nap gyógyítja
  
lovon, háztetőkön
kopott hátú Földön
Fölötted az ég a szívedig ér
  
és a sárba lábad ha bemártod
Húzhatod a szívre a kabátod
de madár vidd a búmat innen messze
mosom lábaimat minden este

A kis késésről nem beszélve

A kis késésről nem beszélve
Esett a hó a szembe szélbe
Így tekertem a reptérre
De megérte, mikor beértem végre
Kellemes kis kaland lett ebédre