De a hősök nem halhatnak sosem

De a hősök nem halhatnak sosem

Meg és vesztesek sem lesznek hanem
Ugyanúgy élnek mint akik nem
Csak bennük más megy végbe ha lenn
Tről fel felé néznek
Kedves hangulatok mesélnek
el
        

Szép szomorú ízek

Szép szomorú ízek
Fűszerezte szívek
Belső tájat sóznak
Kedvük kies csónak

Hirtelen vált minden
Szél, vagy még egy hullám
Ringva ing a KedvEssŐlevélmiKiint
Vár
        

Hollók a Kertbe

A hollók a kertbe szállnak
Pedig eső van
Fejembe ereszt a mának
Pedig e sör rak
Szépek a szállingodzók
De szebbek a szállók
Égkörök között s velük 
1-é válok
        

Nem tévedés

Nézd a képen álom lép épp elő
Benne minden érzésem előkelő
Őserdők mélyén fellelhető
Elfelejtett tettem vettem elő

Nem tévedés
Ez a létezés

Ide-oda ugró pillanat hangulat
Elaltat lágyan
Pillanat alatt kipattant történelmek
Hopp én is itt élek

Nem tévedés
Ez a létezés

Kinyitom a szemem és látom amit látok
Láthatatlan lápok
Félreérthetetlenül benn megrezdül
Az ülők szívében egy űr

Nem tévedés
Ez a létezés

Mint a tenyerét mindenki ismeri a Naprendszert
A galaktikát és az Univerzumot
Nem tévedés
Ez a létezés

Pocsolyákban fürdő őszülő önkívület
Kitavaszodik, ha vége a télnek
Nem rejtem az elrejthetetlent tényleg
Végig itt volt és lesz is - Nézd meg

Hollók a Kertbe

A hollók a kertbe szállnak
Pedig eső van
Fejembe ereszt a mának
Pedig e sör rak
Szépek a szállingodzók
De szebbek a szállók
Égkörök között s velük 
1-é válok