Aminó Kaminó

*

Lacikonyhában a segéd lettem én

Lacikonyhában a segéd lettem én
A legboldogabb ezen a földtekén
kipirulva mint a krumplik
a bőréből majd kiugrik

Hogy miért ily Szép és miért ily Jó?
Se ki se el nem mondható
De ősz van és hullnak a levelek
Telis-teli tele teveled
        

Őstenger

Körbebekanyarodó komisz formák
Között felhőkbeburkolt ég-
Ő isTenGerdülő hullámai
Örök őrként oszlanak szét
        

Hupsz de reggel

Hupsz de reggel
Víz a szembe
Kóma fejjel
Jut eszembe
Nehéz tervek
ólmos orma
benn legelnek
könnyű lomha
Hahotázó
Tegnap képek
Jujj de furcsa
Hogy még élek
        

Pikoló

Na itt van ez a pikoló
Picit habos, aranyos

Fényelgő ősember evő előny
Lehúzódik a redőny
De szép ez a felhő
Előre evő megemészthető
Megehetetlen

Töhötöm meghúzta a farkát a tehéneknek
Jaj, az éneknek
lett a rosszabb sorsa tőle
Előre elő

Szóval add vissza haver a pikolómat
Azt mondta egy olyan szózat
Ami a múltban fogant
Aztán pedig egy fogat
Ki kellett tőle húzni
De mégis a nyúzni-
Való anyuzni
Lelkületű egyén
Még mindig merész, szel
Még, szép, szép lesz az apukám
Szóval vedd csak el szépen jó lesz az
Ha még most nem, majd holnap

Add vissza haver a pikolómat
Mert az egy olyan furcsa dolog
Add vissza haver a
Add vissza haver a pikolómat
Add vissza haver a pikolómat
Add vissza haver a pikolómat

Na jó tudod mit azt mondom, hogy
Vidd csak el haver a pikolómat
Vidd csak el haver a pikolómat
Vidd csak el haver a pikolómat