mogyorókat ropogtatva
topogok itt a sakkba
Kinn hideg van benn zene szól
Forró tea, Azta!!!
        

Kinevet a véletlen
Értetlen nem véltél
Pedig minden végtelen
egyre megy a végén.

Itt éltél, véltél,
Féltél te hitetlen tróger
Mint menekülő vadak kint a vonatokat
Figyelted az aktuális adatokat

De a felemelő erő ha velődbe tört
Tereken keltél át a tenyereden kerekerdő nőtt
A növényekkel keringőt és boszanovát Jártál
az Óperecián az Üveghegyeken át

Ez a történet régen kész
és minden részegész
Ez egészet álmodja
Ebbe az A moll-ba
        

Ülök a WC-n
Nézem az Ajtót
Pislogok párat
De csak szépen lassan
Úgy hogy a sötét és a világos
Úgy váltsa egymást
Meg mint a Világot
A nappal meg éjjel
i lepkékben élő
Örökké ébren
Lévő fénylő

Jó ez a mámor
Arcom a csempén
Kívülről páran
Meg mondják hogy :Menjél

Rendben jól van most már
Kimegyek menjél
Engem úgyis várnak
Jobb helyek ennél