Útszél szél fúj fák meg mennek

Útszél szél fúj fák meg mennek
Autók járnak vágnak csendet
Tücskük tekerik a nevetős szépet
Lombok legelik a lehetőséget
Szépen köszönik a szélnek hogy élnek
Valaki meg baktat de sehol se félnek
Égnek csillagok morajokat morzsol
A horizont széle izzik a jótól
Tombol a dombon a dorbéz ding dong
Egy autó meg megáll értem itt pont
        

Tart a lom

Tart a lom
unalom
un a lom
tartalom
        

Beleolvadok a jégbe

Beleolvadok a jégbe
Fel a hegyre le a bércbe
Belemászok a kísértésbe
Kikeveredek a belsőségbe
Mindig képben mindig ébren
Széken ülök Nap süt éppen
Lehetetlen tettre Vágyom
Nem elég fele királyságom
A kezemből folyók folynak
A szememből hollók csórnak
De én aztán azt se bánom
Ha hideg lesz van kabátom
Beleszédülök a szélbe
Had sodorjon erre miért ne
Minden honnan csak azt látom
Te vagy a legjobb barátom
Váladékozó mindig váró
vÉgtelenből hazataláló
Világhírű egységtestvér
Tessék nézd meg, hogy mit
tettél
Ki a szívből be a májba
Az életből a halálba
Halász hajón, ha jársz halász
Erre akkor léci halássz
Ki a májból be a szívbe
sínről Sínre színről színre
Le a mászókáról a stégre
Be az ázós tájról a révbe
Ugyan arról ugyan arra
La la la la la la la la
Oldandók csak oldódjatok
rÉgi dalok lobogjatok
        

Szárból nyíló

Szárból nyíló
istenbimbó
bentről látszik
mélyről sugárzik

Benne rejlő
Mit sem sejtő
Benne látszik
lentről sugárzik

Szárból nyíló
istenbimbó
benne látszik
magától sugárzik
        

Tányérbasírók

Tányérbasírók

Én is azt mondom amit a fáknak menj oda el ahol nem fáznak
Eső után aludj mélyen ott ahol voltunk a stégen
A Piros király csukjája mellett a rettentőből pont ennyi tellett
Tó mellett a piros tájon megzakkanunk úgy mint nyáron

És ott ahol majd ünnepelnek a tányérba sírók megölelnek 
Majd