Most szökken szárba
Most szökken szárba
fám legszebb virága
Fraktálos ága
Az egekbe ér
Míg benn a Földben
A legmélyebb ölben
Ágazó gyökerem
Az anyagtól kér
Lennék a hajnal
vagy része a fénynek
Az elmúló képek
között az a rés
Most szökken szárba
fám legszebb virága
Fraktálos ága
Az egekbe ér
Míg benn a Földben
A legmélyebb ölben
Ágazó gyökerem
Az anyagtól kér
Lennék a hajnal
vagy része a fénynek
Az elmúló képek
között az a rés
Az éjen átsuhanni
míg bent is megannyi
átfutó képzelet
teker az Én felett
Kinek jó a rossz érzés?
S ha senkinek miért teremtjük őket?
Félreértés?
Akkor hagyjuk már abba!
Jó!
Jé, itt a Paradicsom,,,
Vele vetekedő
Erő
Vele veteKedve
Megnő
Vele vetekedő
Erő
Vele vetekedve
Erősödik éppen te meg kirakod a képen a love me tendert
Mer a másik ásítása éppen úgy a vermet ássa maga
Alá
Nem történik semmi
Éppen csak ennyi
Nem szállnak helikopterek Nem jönnek repülőgépek
Nem történnek nagy csodák Nem robbantanak iskolát
Villamoson mosoly oson Moszkva felé a 6-oson Úgy érzem valami lesz Egyre erősödik a Nesz Nézem hogy hámozod a Salátát Bele a tálba ahol a cseppek haláltánc -Ot járnak igazából hasonlót Ezzel az érzéssel meg nagyon Jót. Mer akinek kedve lesz a Mindenség Abban lesz csak igazán az Istenszép De a szóban forgó forradalom fakírként Fekszik a Történet rengeteg gyarló tüskéjén.