Meg kell tenni nem lehet máshogy
kinőnek a füvek, nyílnak a virágok
Szabad akarattal táncolnak a percek
Fogunk alatt a téridő serceg
Ki ismerte fiatalon, s látta öregedni
Ő őrzi a szépségét, a ráncokba zúdult vonásokat
a végtelen mély medreket
és az égig érő fennsíkot
Mindenkinek jobb lenne akkor hogyha ott lenne ahol éppen van és nem előbb utóbb Irányító szándék hajtja majd ha átlép azon a kis csíkon ahol nincsen lét Körbe bekanyarodó komisz formák fölött felhők-be_burkolt ég- Ő-iS-TENgër-dũlő hullámai örök (k)őrként oszlanak szét
Körbebekanyarodó komisz formák
Között felhőkbeburkolt ég-
Ő isTenGerdülő hullámai
Örök őrként oszlanak szét
Kezd kikelni a képben
a Nyílt halmazból a zárt osztály
Bele vele mélyrepülésben
érkeztem de kiátkoztál
Eme remek rettenet tetted
tette belém a tetterőt
eleve elrendelted
nekem a rendelőt
Millió évek érnek
véget kérlek engedd őt
Millió éve kérlek
szépre kérd az engedőt
Hét kordonnal távolt tartott
felelős miniszter megtisztel ha tvisztel
tehetős de nem nős, fejtörős meg erős
Konkáv kedvem kanyarulatánál
ámuló táruló tereket bámuló
álldogál várdogál idébb áll odébb áll
Foszlott rojtok rejtek rétjén
tetteket tervelő kerteket rendező
kedvet emelő felhő legelő
Szélcsend élén élő élmény
tengerén éldegél