Szívembe szakad a végtelen
Képtelen réteken lépdel
Beleremeg a két kezem
Érvtelen réteget ér el

Benne torát ő üli élveteg
Rárakódnak ott emberi rétegek
Dobbantó bokák alól a kéreget
Fel-fellökődő köldöki lény-eget

Telítve zokog a gépezet
Száz szeme szemtelen széled
Őrült a sokk hova érkezett
Fékezett része révbe ébred

Eleve leverő erő ellövet
Kvantumokba hoz rengeteg szép követ
Vákuum övezte szőnyeg e kövezet
Cifra réteken keresztül nyújt kezet
        

mogyorókat ropogtatva
topogok itt a sakkba
Kinn hideg van benn zene szól
Forró tea, Azta!!!
        

Ó hogy szeretem a gondot,
A problémát mi megoldott
De kedvencem az akarat
mi végül diadalt arat
Bár az se rossz ha jó épp Minden
s én csak üldög-élek itten
        

számtájmz 
szemtelen 
humor error van