Tavasz jön az ablakom előtt És a szívembe megy a tél Rügyek robbannak ki kívül De belül csak hull a levél Tehetetlen tettek temetnek a titán füttye a Szél Halottak a hajnali lámpák Halottak az utcák Halott az a zebra Amin most futsz át Megőrülnék most is De nem lehet még most sem Ugyanolyan jó lesz Amennyire most nem végre vagy
Hallom hogy a szendered szélén
Kinő egy erdő
Odalenn a tengerek mélyén
Mivé lesz a szellő
Napsütötte sziklaszirten
hever egy hüllő
Hidegvérrel arra gondol,
jó ez az idő
Tettekkel telít az ősz Örülök ha nekem dőlsz Megolvadt csokiból építek Homok várat Mielőtt megölsz Hódoló hontalan Ra hangol a hangulat Ez most egy dráma A vége lesz Drága Te vagy csakisTenmagad Olvadék zabáló Kisiparos Álmokat kapáló Takaros Eresz alatt ázót Fújja a szél Fogom a kezed Eresszél
Egy életem - végtelen réteken Egy halálom - táncol az értelem Én már egyi- - úttalan utakat Ket se bánom - kutat Felemelő - a szív meg csak hajtja Leheveredő - hogy legyen már rajta Sorakozó - ott ahol épp jó a... Tolakodó - ott ahol épp jó a... Most. Volt. Lesz. Pillanat! Rossz. Jó. Van, hol elszalad
Foszlott téren vérre száll Oszlott szépen tért kaszál Konvoly mélyben mellre szív fel fel fel fel erre hív Az űrbe keringve űrhajót kell készíteni hullajó kompakt kerítés elmezaj Mit kell tenni ha nincsen baj? Létet tesz föl az Életért E tétet tette, és nem ér kultúr-körben körbeér kultúr-körben körbeér Skizó a szkepszis a krízisen Meg nem mondom miért hiszem Vett vételeim mind viszem Osztott nézeteid elhiszem!