Bandiköszöntő

Tarthatatlan tartalommal töltöm meg a szót
Lehetetlen tettem leltem magamban de jó
Évmilliók mérgét mérem mérlegemen épp
Test-üstömben borba oldom, rettentő de szép
Lángra kapott paranoia perzseli a köz
véleményét, én e vényét nem kérem, de kösz
Hihetetlen hiedelem tette hitetlen
kezét Ember s Isten közé s lettek idegen
Bár elidegeníthetetleneknél furcsa ez
Mégis máris hozzáteszem: ez régi lemez
Na ne haragudjál, Bandikám, hogy mindig ez jön
belőlem elő, de hát leköt a létbörtön
Mindenesetre e testben nem is olyan rossz
Örülök, hogy te is itt vagy,  Boldog Névnapot!

Reggel meg az jutott eszembe (...)

Reggel meg az jutott eszembe hogy a tájcsizáskor az emberek a Világ hallhatatlan ritmusára mozognak.

Haló

Haló
Valahol abból a tóból
Ahol
Valakibennlakol
velem a halak
dallama alant szabad halad
szalad
a partra egy sodor
        

Erre arra szoló

Erre araszoló
Arról panaszoló
Mindig horizontba ér

Mint a karatomat
Minden haragomat
Ébrenbe teszi elém

Csak az legyőzhető
Aki versenyező
VersenyeztetŐ

Élénk vérkép nélkül
Sérült énkép végül
Végképp térkép nélkül
él
        

Keringőzünk megin

Keringőzünk megint
Táncolunk a Nappal
Egy furcsa kis virággal
És egy furcsa hangulattal

ami

Ismerős már régről
Régi fényképről
Amin rajta vagyok én is
A virág és a kép is 
rajta van

Furcsa ez az ünnep
Olyan mint a sírÁsÁs
ó lennék bármi
Csak ne kéne itt állni
Ezt a furcsát várni
A honod alatt szálni 
el

Kicsit vérzek az ingem furcsán tiszta vér lett
Sorban állunk mint a katonák
Megöljük egymást 
Hulláink halmokba fekszenek
Soha nem öregszenek
meg