Tányérbasírók

Én is azt mondom amit a fáknak menj oda el ahol nem fáznak
Eső után aludj mélyen ott ahol voltunk a stégen
A Piros király csukjája mellett a rettentőből pont ennyi tellett
Tó mellett a piros tájon megzakkanunk úgy mint nyáron

És ott ahol majd ünnepelnek a tányérba sírók megölelnek 
Majd
        

Harsona szőlő szemek közt
nyílik ki a szemem ma reggel
Ízes kis színek
izléses csínyek amit az agyam termel
        

Nap körül keringő
élő Föld
Gondolom egy gondolatod vagyok
ami most bennem testet ölt
gondoló gondolatod most bennem is tesz egy kört

ez nem zen

Ahogy elnézem, érzem
a Szél nálad mindig fúj
Hideg és meleg között
örök háború az úr

együtt érezek veled mert bennem is dúl vadul
        

Fényes édes hangulatok
Tiszta renden termők
Gyökértelen téttelenek
Felélik a pempőt

De a szárnyak újranőnek
Kicsi kvantum napjaim
Rajtatok a világszemem
Mendegél a mandarin

Száraz medrek messze érnek
Tudattalan partjaim
Eső esik lélek éled
Napfény nyargal habjain
        

Hallom hogy a szendered szélén
Kinő egy erdő
Odalenn a tengerek mélyén
Mivé lesz a szellő

Napsütötte sziklaszirten
hever egy hüllő
Hidegvérrel arra gondol,
jó ez az idő