Ülök a WC-n
Nézem az Ajtót
Pislogok párat
De csak szépen lassan
Úgy hogy a sötét és a világos
Úgy váltsa egymást
Meg mint a Világot
A nappal meg éjjel
i lepkékben élő
Örökké ébren
Lévő fénylő
Jó ez a mámor
Arcom a csempén
Kívülről páran
Meg mondják hogy :Menjél
Rendben jól van most már
Kimegyek menjél
Engem úgyis várnak
Jobb helyek ennél
Andalog a gondola mába szeme mered maga elé arra gondol jó ez a máma s lába otthonába tér Ó folyók torkolló tengerbe mint halak fodrozza sodrom mint felhők (teli)hold alatt Partomon a mában megállok hullám hál lábamnál homoknyomom egy tengeri árok tekintete arra jár
Minden ajtó régen zárva
De árva te a kulcslyukon jársz
Lehetetlen tetted drága
Inflálódik hogyha még vársz
Csatold le a karórádat
A világ csak egy pillanat
Felülünk a felületére
És addig megyünk míg Szabad
A fűszálak csak egyszer nőnek
És akkor is hirtelen
Kedvedet a most festi
De ércek nőnek a szíveden
Lép a bogár, mozdul a Föld
Tágul a tüdő, újra tölt
Futnak a támfák, fordul a táj
Távol az idő, messzire jár
Avar alatt hangya halad,
Ahogy a szavak, arra szalad,
Fűszál szökken szárba, tárul,
Mit gondol a nagyvilágról?
Andalog a gondola mába szeme mered maga elé arra gondol jó ez a máma s lába otthonába tér Ó folyók torkolló tengerbe mint halak fodrozza sodrom mint felhők (teli)hold alatt Partomon a mában megállok hullám hál lábamnál homoknyomom egy tengeri árok tekintete arra jár