Reggel meg az jutott eszembe (...)
Reggel meg az jutott eszembe hogy a tájcsizáskor az emberek a Világ hallhatatlan ritmusára mozognak.
Reggel meg az jutott eszembe hogy a tájcsizáskor az emberek a Világ hallhatatlan ritmusára mozognak.
*
Ekkor még nem kristályosodott ki bennem a gondolat miszerint azonos vagyok az univerzummal, úgy vagyok része mint csepp a tengernek. Mint sejt a testnek. Megjelenés.
Hallom hogy a szendered szélén
Kinő egy erdő
Odalenn a tengerek mélyén
Mivé lesz a szellő
Napsütötte sziklaszirten
hever egy hüllő
Hidegvérrel arra gondol,
jó ez az idő
Asztalra a rímet
a csizmát, meg az inget.
Ne vegye magára
kinek nem sajátja
Magánya talánya
így ityeg, habár ma
ízlett pont sok szép szín
S ez lett az asztalra ma épp Rím