Asztalirím
Asztalra a rímet
a csizmát, meg az inget.
Ne vegye magára
kinek nem sajátja
Magánya talánya
így ityeg, habár ma
ízlett pont sok szép szín
S ez lett az asztalra ma épp Rím
Asztalra a rímet
a csizmát, meg az inget.
Ne vegye magára
kinek nem sajátja
Magánya talánya
így ityeg, habár ma
ízlett pont sok szép szín
S ez lett az asztalra ma épp Rím
Végtelen réteken táncol az értelem
Úttalan utakat kutat
A szív meg csak hajtja hogy legyen már rajta
Azon ahol épp jó a most
Most már biztos
Én nem én vagyok
csak itt figyelem
ahogyan figyelhetem
De Bennem s körülöttem
Csoda szép ősz lett hirtelen
Zuhanunk a létben
Furulyák-képpen
Suhan át rajtunk a téridő
Hallom a dallamot
s annyira meghatott,
hogy Énnek hiszem hopp,
de Én akkor ki vagyok?
Egy lefülelő fül
halandó hallgató
Hallhatatlan dallam hallató
Tavasz jön az ablakom előtt És a szívembe megy a tél Rügyek robbannak ki kívül De belül csak hull a levél Tehetetlen tettek temetnek a titán füttye a Szél Halottak a hajnali lámpák Halottak az utcák Halott az a zebra Amin most futsz át Megőrülnék most is De nem lehet még most sem Ugyanolyan jó lesz Amennyire most nem végre vagy