Minden ajtó régen zárva 
De árva te a kulcslyukon jársz
Lehetetlen tetted drága
Inflálódik hogyha még vársz

Csatold le a karórádat 
A világ csak egy pillanat
Felülünk a felületére 
És addig megyünk míg Szabad

A fűszálak csak egyszer nőnek
És akkor is hirtelen
Kedvedet a most festi
De ércek nőnek a szíveden
        

Szép szomorú ízek
Fűszerezte szívek
Belső tájat sóznak
Kedvük kies csónak

Hirtelen vált minden
Szél, vagy még egy hullám
Ringva ing a KedvEssŐlevélmiKiint
Vár
        

Hol volt hol nem volt de mindig erről szólt ez a HonneyMoon
Élés érzés WC-zés meg amit a Tomi un
Hol nap
Hol a Nap
HolNapután menekülsz
Tegnappianap nap után ma megint holnap van
Élet érezÉsTeLennÜlsz a tegnapban
Érzés élÉsTeLennÜlsz

Mindenféle félbe befordult másoldal
Lényeg körül KeringŐ
Élet lényegem eleme nem enged el engem már
Úgy tűnikEl Ő KerűlŐ 
MegemésztHetetLenn egységE emésztő
Negyed meg fél említő
BenNem ennél akkor ha nem kapnál kinnt
Dallam alá temetŐ

  és a végén élére állított
  dolgok közül bizony kimondott
  az a kimondatlanul
        

Kopár réteken gázolnak
Felerészembemázolnak
Visszanéző visszatérő
Kiapadhatatlan vérző

Soha többé
Hova többé
Nem veszek már race-t

Egészségét
Feleségét
Eméssze egész

Foszlott rojtok rejtek rétjén
Éldegélők szélre érvén
Végtelennek vélt távolnak
Újra magukba bámulnak

Óriások
Mindentlátók
De belülről azért

Ez az érzet
Mikro lények
Világából ért

Felületek alatt dúló
Minden irányba forduló
Határmezsgyén formát váltó
Magával kommunikáló

Ki a térbe
Be a révbe
Terelő erő

Szent a Béke
Felel Ősöm
Felelősöm ő
        

Kezd kikelni a képben
a Nyílt halmazból a zárt osztály
Bele vele mélyrepülésben
érkeztem de kiátkoztál
 
Eme remek rettenet tetted
tette belém a tetterőt
eleve elrendelted
nekem a rendelőt
 
Millió évek érnek
véget kérlek engedd őt
Millió éve kérlek
szépre kérd az engedőt