Alacsonyan táruló
Horizont áruló
Bon-bonokat falnak
Egymásból kimarnak
Egy darabot és nézik
Hogy mégis csak vérzik
És sajnálják is belül
Aztán mégis csak felül
kerekedik ami mindig
Ha árnyékból indít
a fény
Annyira jó lenne nevetni a végén annyira jó lenne még, nézni ahogy jönnek ki a TV-ből a könnyek, és felfelé fordul a rét.
mogyorókat ropogtatva
topogok itt a sakkba
Kinn hideg van benn zene szól
Forró tea, Azta!!!
A fájdalom test gyakran a logikát használja saját igaza bizonyítására, azt a logikát amit kigúnyol ha érdeki épp úgy kívánják. Szóval nem túl logikus, viszont szugesszív. Kiderül a végén apró pici lények összeállnak tényleg, s ők alkotnak téged.
Elvonul a felhő kiderül az ég megelevenedik az elevenerő Mozdulnak a lombok felszólal a szél Felkerekedik a letelepedő Várva várva állnak valahol a Mák A tegnapba térők vonta vonalát Tekintetük követi a réteken át Mint viszik a szellők élők illatát Valahol a vanba időnk mint a tér Eleredő rege rég az ereidben él Kikelete képpen kerül ő elő Térbe görbültében körülölelő
madarak mennek
kenyerek kelnek
gyógyulj
Kinőnek magvak
Harsan a harmat
Gyógyulj
záródnak ollók
fordulnak bolygók
gyógyulj
zendülnek ízek
születnek a színek
gyógyulj
Csillagok gyúlnak
Elfogynak Holdak
gyógyulj
fűszálak a szélnek
hajolnak megérted
gyógyulj