Kösz a herpeszkenőcsöt
Pattan a labda, fröccsen a kolbász
Aki a hunyó, az fogja az óriást
Fordul a füttyös, csendül a csóró
Kaleidoszkópba tévedt a Zorró
Óriás álom piacon látom
Mellettem mállik valami várom
Pattan a labda, fröccsen a kolbász
Aki a hunyó, az fogja az óriást
Fordul a füttyös, csendül a csóró
Kaleidoszkópba tévedt a Zorró
Óriás álom piacon látom
Mellettem mállik valami várom
Lép a bogár, mozdul a Föld
Tágul a tüdő, újra tölt
Futnak a támfák, fordul a táj
Távol az idő, messzire jár
Avar alatt hangya halad,
Ahogy a szavak, arra szalad,
Fűszál szökken szárba, tárul,
Mit gondol a nagyvilágról?
A fájdalom test gyakran a logikát használja saját igaza bizonyítására, azt a logikát amit kigúnyol ha érdeki épp úgy kívánják. Szóval nem túl logikus, viszont szugesszív. Kiderül a végén apró pici lények összeállnak tényleg, s ők alkotnak téged.
Lép a bogár, mozdul a Föld
Tágul a tüdő, újra tölt
Futnak a támfák, fordul a táj
Távol az idő, messzire jár
Avar alatt hangya halad,
Ahogy a szavak, arra szalad,
Fűszál szökken szárba, tárul,
Mit gondol a nagyvilágról?
A táguló világegyetemet alakító
Életbe szerelmes lelkületünk mögött
Összesúgnak a tücskök
És a szívünk kottájából játszanak
Harmatot sírunk a fűszálak fonákjaira
És a szépségtől széthasad a hajnal
Olajban sütjük a sorsunkat
És fel felszisszenünk ha oda pörkölődik egy egy darabja
Mert Tisztán, Szűzként akarjuk felajánlani romolhatatlan kedvesünknek
De csurom sár a lábunk
És felfröcsköl a fehér ingünkre is ha álmokfutunk
Nyugodtan kell mennünk hát
Derült tekintettel simogatva a tájat