Patakok alján

Patakok alján 
A homokban fekszem
A szemem még csukva 
Csak most születtem

A hátamon szárny volt
A réteken harmat
A fák azok szépek
Az emberek csaltak
        

DráMA

Háttérben a híres Ádámot és Istent ábrázoló kép (amint a mutató ujjukat összeérintik) 
A kép előtt rózsaszín dresszben elpiruettező molett balerinák 
Hangos techno zene 
Mind ezek előtt két ember áll egymással szembe meztelenül 

Ember1: Te vagy a szerelmem. 
Ember2: Nekem nem. 
Ember1: Hogy lehetsz ilyen szívtelen bunkó, csalódtam benned, szemét szarházi rohadj meg, undorodom tőled, te utolsó ganéj, gyűlöllek. 


                                   Vége

Le a lóról orroló

Le a lóról orroló
Fel a fejjel orrlógató
Teli tálak várva várnak
Ami zárva kibontható

Ha az ordas láprét rettent
Tettelenbe riadó
Lassan fordulj árnynak háttal
És ott fogad majd a virradó
 
Vele kerekerdőben örvend
Körbeülik őt ott a rettentők
Szikra ha villan pillanat illan
így kezdődött el az egy kettő

Fűszál hajlik szép Fűz Szél fúj
Anakonda kommandó
Kart kar öltve Ember öltők
Fel felhörögik a mondandót
        

Már megint

Nem kell most menni el kell csak esni és földet érni ér
Egy autóban de tolatóban, és körbemenni még
Város a térben tégla a télben télleg de szép a Lét
Félig felugrok a légbe a cukrot titokér adni mér?
        

Leves melegszik

Leves melegszik
S a Nap jön elő
izeg mozog a bent levő

Formákat vált
a jövő s a múlt
Az összes jelenbe tornyosult

Izgis és csikis is
És a leves is jó
Morajlik a Most, Rianó