Kinevet a véletlen
Értetlen nem véltél
Pedig minden végtelen
egyre megy a végén.
Itt éltél, véltél,
Féltél te hitetlen tróger
Mint menekülő vadak kint a vonatokat
Figyelted az aktuális adatokat
De a felemelő erő ha velődbe tört
Tereken keltél át a tenyereden kerekerdő nőtt
A növényekkel keringőt és boszanovát Jártál
az Óperecián az Üveghegyeken át
Ez a történet régen kész
és minden részegész
Ez egészet álmodja
Ebbe az A moll-ba
Ez a Robinson Crusoe
Lehet hogy túlzó
De az unszolva múló
időt felülmúló
Tervei tetszenek
a célhoz mi, út vezet
a lényeges az lehet
Mert a menés az élvezet
Mind azt mondja itt
aki megérkezett
Berci az autó mellett állt és azt mondta hogy Szép
Ez az Élet itt körülöttem amit újabban csak lét-
Nek neveznek a nagy tudósok és azt is mondták még
Hogy apró atomok álltal felépített részecskék
Berci a TV képernyőjében az Ákost nézte mért
Mondja azt az anyukájának hogy minden álmom hófehér
Beöltözött és önmagával táncol most a nagypapával
Csokolódznak sorba jányok a végére oda állok én is
és azán meg nagy tükörbe nézzük milyen szépen körbe
görbült lett minden ami régen egy az egybe egyenest volt az égen
Erő lenyelő részvétel Észmegállító vész Be nem jelentett vérvétel Eszméletlen eszmény Eleve velejét érintő Csillagközi csók Csorbítatlanul benn lapul Hálójában a pók Féktelen utakat járó Végtelenből hazataláló Szavakat mondó Oltalomontó Éliás Tóbiás miért nem jöttetek le a térre Pünkösdöt pörköltem az edénybe ebédre
számtájmz
szemtelen
humor error van