Én megrögzött énem mindig méregről énekel
Csak akkor kelts fel édes ha minden mézlett vagy minden tej
Hála a hallhatatlannak még mindig minden jó
Nem maradt hát hátra más csak örökkévaló
Lakj a pillanatba a múló percek éveit
Hallgasd lélegezd be a hulló szirmok érveit
Lélegezz bátran mélyet sok millió atomot
Szívet dobogtató mikró univerzumot
Egyedül iszik és talajon fekvő
Rendőrrel összekeverhet ő
Kártyát és Mátkát
MegVárta a Várvavárt
Aztán egy hegy oldalán fel kell
Kelnie a napnak reggelt
Hozó oltalmazó oltárán
Várta meg a várvavárt
Hó hull fenn meg hollók húznak Azt mondta valaki edd meg a fényt Végre érzelem zendül bennem Ebben csendben heveredek én Szép fűz szél fúj Lombok lengenek Harmatos hajnalok élénÉl Fel-felhasadozik belső birodalom Habzó partjai szép élmény
Álom fákon várom a párom
és már Minden képen látom
Távoli képeket tereget az elme
Abrosza szép és épp Őkelme
Kell ma nekem mer meredek az utca
Város és ázok de télre is futja
Fűteni fénykorom felhők járnak
Nap korong kel fel télikabátnak
A hollók a kertbe szállnak
Pedig eső van
Fejembe ereszt a mának
Pedig e sör rak
Szépek a szállingodzók
De szebbek a szállók
Égkörök között s velük
1-é válok