Kívül benn
Furcsa formák kívül fenn
Ismerősnek tűnnek benn
Kicsit furcsa milyen Nagy
Ablakon át miket hagy
És a fény
Átfordul
A belsőtér
Kitárúl
Furcsa formák kívül fenn
Ismerősnek tűnnek benn
Kicsit furcsa milyen Nagy
Ablakon át miket hagy
És a fény
Átfordul
A belsőtér
Kitárúl
Patakok alján
A homokban fekszem
A szemem még csukva
Csak most születtem
A hátamon szárny volt
A réteken harmat
A fák azok szépek
Az emberek csaltak
A népművészeti formákban megjelenő emésztőszervrendszerek Formák megfeszülnek, olajok vegyülnek de ezek az olajok illók Téretlen értelem érint meg vételen élű felületeken Egymáson súrlódva meleget dúdolva antik olajokon amik illók Most kezdenek el vonulni, várok amíg befestik a láthatárt Hallom a hangjukat, az illatuk árad Valaki az árbóchoz köti magát.
Szárból nyíló
istenbimbó
bentről látszik
mélyről sugárzik
Benne rejlő
Mit sem sejtő
Benne látszik
lentről sugárzik
Szárból nyíló
istenbimbó
benne látszik
magától sugárzik
Kopár réteken gázolnak
Felerészembemázolnak
Visszanéző visszatérő
Kiapadhatatlan vérző
Soha többé
Hova többé
Nem veszek már race-t
Egészségét
Feleségét
Eméssze egész
Foszlott rojtok rejtek rétjén
Éldegélők szélre érvén
Végtelennek vélt távolnak
Újra magukba bámulnak
Óriások
Mindentlátók
De belülről azért
Ez az érzet
Mikro lények
Világából ért
Felületek alatt dúló
Minden irányba forduló
Határmezsgyén formát váltó
Magával kommunikáló
Ki a térbe
Be a révbe
Terelő erő
Szent a Béke
Felel Ősöm
Felelősöm ő