Ez a Robinson Crusoe
Lehet hogy túlzó
De az unszolva múló
időt felülmúló

Tervei tetszenek
a célhoz mi, út vezet
a lényeges az lehet
Mert a menés az élvezet

Mind azt mondja itt
aki megérkezett
        

Lépked épp a rév felé
Bele ér a fénybe és a Szél
Felszólal szüntelen
Persze végtelen a béke benn
Csak a város álma átitat
Tava tért terít elém utat
Még égig ér a régi én
Feléled újra bent a szél
        

Beleolvadok a jégbe
Fel a hegyre le a bércbe
Belemászok a kísértésbe
Kikeveredek a belsőségbe
Mindig képben mindig ébren
Széken ülök Nap süt éppen
Lehetetlen tettre Vágyom
Nem elég fele királyságom
A kezemből folyók folynak
A szememből hollók csórnak
De én aztán azt se bánom
Ha hideg lesz van kabátom
Beleszédülök a szélbe
Had sodorjon erre miért ne
Minden honnan csak azt látom
Te vagy a legjobb barátom
Váladékozó mindig váró
vÉgtelenből hazataláló
Világhírű egységtestvér
Tessék nézd meg, hogy mit
tettél
Ki a szívből be a májba
Az életből a halálba
Halász hajón, ha jársz halász
Erre akkor léci halássz
Ki a májból be a szívbe
sínről Sínre színről színre
Le a mászókáról a stégre
Be az ázós tájról a révbe
Ugyan arról ugyan arra
La la la la la la la la
Oldandók csak oldódjatok
rÉgi dalok lobogjatok
        

Most szökken szárba 
fám legszebb virága
Fraktálos ága
Az egekbe ér

Míg benn a Földben
A legmélyebb ölben
Ágazó gyökerem
Az anyagtól kér

Lennék a hajnal 
vagy része a fénynek
Az elmúló képek 
között az a rés