Valakik a Part mellől

Valakik a Part mellől
Nézik az Áramlót
Hátukat támasztják
S a lábukat mindenhol
Lökdösi a sodra
Mintha még mozgatná
Kitátott kék szája
Mintha még mondhatná:
Milyen szép a sodrás 
Gyönyörű Áramlás
        

Kereteiden felül

kereteiden felül
lemerülni egyedül
kiterített tereidbe
elvegyülni mindegyikbe

csillogó kis villanás
Ez az élet semmi más
        

Kebeledben pillanat

Kebeledben pillanat,
Szélrózsák nyílanak
Szép szárnyán száz bogár
Méz érzésért bejár
Óriás pontokat
Fürkész szemük kutat
S mind újabb szinteken
Mind újabb szín terem

Konokon

Futó ágak között fákat mászó
Sugár selymeibe úton álló
Utak tengerébe merre mész majd
Ha szól szélkakasod:  hajnal
 
Havas óceánokon konokon kelsz
Át a tengereken lilmot lelsz
Tenyeredbe tárul a titkok nyitja
heges szélsebed a Nap gyógyítja
  
lovon, háztetőkön
kopott hátú Földön
Fölötted az ég a szívedig ér
  
és a sárba lábad ha bemártod
Húzhatod a szívre a kabátod
de madár vidd a búmat innen messze
mosom lábaimat minden este

Éjjeli hazaút

Az éjen átsuhanni
míg bent is megannyi
átfutó képzelet
teker az Én felett